2018. november 29-én a Budapesti Corvinus Egyetem adott otthont Az Európai koragyermekkori nevelést támogató ön- és külső minősítés címet viselő, a SEQUENCES Projektzáró konferenciájának.

A Corvinus Egyetem is részese volt a nemzetközi munkának, mert szívügyének érezte ezt a témát.  A minőségi kisgyermekkori intézményi gondoskodás hozzájárul a magánélet és a munka egyensúlyának a megteremtéséhez, valamint a nők munkaerőpiaci részvételére is pozitív hatással van, mondta dr. Bodnár Éva, a BCE szakmai vezetője az esemény megnyitásakor.

Kurucz Orsolya néhány mondatban bemutatta a projektet. A nemzetközi együttműködésben megvalósuló projekt célja elsősorban egy eszközcsomag fejlesztésének kidolgozása volt. Ezek segítségével a koragyermekkori nevelés és gondozás minősége fejleszthető.

A kutatásban, illetve az eszközrendszer kidolgozásában nyolc ország vett részt, köztük Magyarország is. Elsődleges célcsoport az intézmények voltak, de a szülőket, szakértőket, sőt a döntéshozókat is bevonták az ötletelésbe.

Villányi Györgyné a Magyar Pedagógia Társaság alelnöke, közoktatási szakértő a 0-6 év közötti kisgyermekek intézményi nevelésének pedagógia irányelveit és eredményeit mutatta be. Hangsúlyozta, hogy a hazai bölcsődei és óvodai nevelés hosszú és gazdag múltra tekint vissza, amely a minőség egyik fontos alapeleme. A kisgyermekek szükségleteire hangolódás örökérvényű. A cél mindig is, az elfogadás mellett, a gyermekek képességeinek fejlesztése: az egyénre szabott nevelés volt.

A szakmai nagyjai, a minőségi bölcsődei gondozás és nevelés alapjainak megteremtői között megemlítette Forrai Katalin, Stróbl Mária és Vigassy Józsefné nevét is.

Villányi Györgyné hangsúlyozta, hogy jól képzett, elkötelezett szakemberekre van szükség, mert akkor a minőségi nevelés is elérhető. Nem mindegy, hogy milyen szakember kerül a gyerekek közé, ezért fontos, hogy már a képzésnél nagy hangsúlyt fektessenek a képzőintézmények a kiválasztásra.

A személyiségközpontú nevelés tehát a jövő, mert csak akkor érhető el a gyermekek aktivitása, önmotiváltsága. Cél a  felfedezési vágyukat fejlesztő minőségi nevelés. Ez szolgálja a gyermekek igényét.

Nemzetközi elismertség megtartásának fontossága mellett kiemelte a játék, a nyitott személyiségű nevelők hatását erre a korosztályra.

Molnárné Stadler Katalin minőségirányítási és minőségfejlesztési szakértő a magyar köznevelési intézményekben működő önértékelés és minőségfejlesztés múltjáról, illetve a jelenlegi helyzetről beszélt, kiemelve a pedagógus önértékelési rendszer elemeit.

Bemutatkozott a XIII. kerületi Borinbon Bölcsőde. Az intézményt Kovács Erzsébet intézményvezető mutatta be. Beszélt a bölcsőde működéséről, ellátási köréről, programjairól, valamint arról, hogy a minőséget, a szakmai elvárások megtartása mellett, a szakemberek folyamatos képzésével tudják biztosítani. A fenntartó által megteremtett tárgyi feltételek mellett az is sokat segít, hogy egy középfokú OKJ-s képzést nyújtó intézmény gyakorló területeként működnek, így frissen tudják tartani a szakmai tudást. Valamint bemutatta az intézmény színes programlehetőségeit is.

A VII. kerületi Nefelejcs Óvoda is bemutatkozott. Poszukné Nádhera Judit intézményvezető elmondta, hogy pedagógia programjukat az élménygazdag, érzelmi nevelésre építik, amelyet vegyes életkorú csoportokban látják jól megvalósíthatónak.

Erősségüket a nyitott és innovatív szemléletű szakmai közösségükben látják, ahol mindenki véleménye, szakmai kezdeményezése meghallgatásra talál. Munkaközösségeik: tehetséggondozás, pedagógia munkát segítők, önértékelési csoport. Sokszínű, változatos állandó  és idényszerű programjaikat is megismerhették a jelen lévők.

Salamon Eszter, projektmenedzser zárta a programot, aki a SEQUENCES Projekt kidolgozott eszközrendszerét mutatta be. Bevezetőjében hangsúlyozta, hogy egy szervezet minősége attól is függ, hogy az intézmény minden szereplője megbecsültnek érzi magát, mert a minőség tőlük függ, nem a fenntartótól.

Megemlítette, hogy a koragyermekkori nevelés, jellemzően az első 2 év, rendkívül meghatározó, és a velük dolgozó szakemberek szakmai munkájának a minősége a további intézményi nevelés sikerességét is meghatározza. Fontos terület tehát a bölcsődei nevelés időszaka, és kiemelt jelentőségű a bölcsődei szakemberek szakmai felkészültsége.

Az eszközrendszer bemutatásával folytatta előadását. Öt minőségi területhez készített a munkacsoport gyakorlati kapaszkodókat: a hozzáféréshez, a munkaerő kérdéskörhöz, a nyomon követéshez, a nevelési-gondozási programhoz, illetve az irányítás és finanszírozás területéhez.

A hozzáférés esetében az elérhető és megfizethető ellátás tartozik. A munkaerő területen az önfejlesztés, képzés eszközeinek széles tárháza található. A nevelési-gondozási terület kiemelten a pedagógia célkitűzések eszközeit tartalmazza, valamint az együttműködés megvalósításához ajánl ötleteket. A nyomon követés jellemzően az elvégezett szakmai munka monitorozását, az önreflexiót jelenti, ehhez nyújt segítséget. És utoljára az intézményi irányításra is vannak ötletek, amelynek célja a coaching alapú vezetői készségek fejlesztése.

Jelenleg az eszközrendszer leírását tartalmazó szakmai anyag csak angol nyelven érhető el, de egy nagyon rövid összegzés itt is olvasható magyarul.

A tartalmas szakmai előadást egy 1 órás panelbeszélgetés zárta, amelyben elsősorban személyes tapasztalatok, vélemények, ötletek hangzottak el a bölcsődei és óvodai neveléssel kapcsolatban.