A Szociális Ágazati Demonstrációs Bizottság – amelynek tagjai: a Baranya Megyei Szakszervezetek Akcióegysége, a Bölcsődei Dolgozók  Demokratikus Szakszervezete, a Független Egészségügyi Szakszervezet, a Magyar Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatok Országos Egyesülete, Módszertani Gyermekjóléti Szolgálatok Országos Egyesülete a Nyugdíjasok Országos Képviselete, a Szociális Munkások Demokratikus  Szakszervezete, a Szociális Szakmai Szövetség, a Szociális Területen Dolgozók Szakszervezete, a Szociális Dolgozók Munkástanácsa, az Autonóm  Területi Szakszervezet – képviseletében felszólalók a szociális munka értékének megbecsülésére, az ágazat ügyeinek megfelelő kezelésére és  egyben a minőségi szolgáltatás biztosítására hívták fel a figyelmet.

  Dudaszóval és szirénával követeltek béremelést a szociális ágazat munkavállalói az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) előtt. A    hajléktalanellátókban az idősotthonokban vagy a bölcsődékben dolgozóknak hat éve nem emelkedett a fizetése. Ez azt jelenti, hogy 72-73 ezer forintot  kapnak pályakezdőként vagy közel harminc év munkaviszony után is felsőfokú szakképesítéssel. Ezért a Szociális Ágazati Demonstrációs Bizottság  „tűzoltásként” azt kéri a kormánytól, hogy január 1-jétől rájuk is terjesszék ki az egészségügyi szakdolgozói bértáblát.

A Magyar Tudományos Akadémia és az EMMI közötti utcaszakaszon összegyűlt tömeg előtt Kiss László szakszervezeti vezető azt hangsúlyozta, hogy a demonstráció a szociális szolgáltatásokat igénybe vevő emberekért is szól, nem csak az abban dolgozókért. Azt mondta, olyan segítőkké váltak, akik maguk is segítségre várnak. Emlékeztetett arra, hogy már többször intéztek “segélykiáltást” az éppen aktuális kormányhoz, de mindig türelemre intették vagy elutasították őket, az ágazatban dolgozók azonban soha nem hagyták cserben az ellátottakat. Azt követelte, hogy kezeljék végre értéken a munkájukat, hogy minőségi szolgáltatást tudjanak nyújtani.

Az ágazat sokéves, kormányoktól független megbecsülési problémákkal küzd, de Kiss László úgy fogalmazott: ettől a kormánytól – a programjukban leírtak szerint – kaptak egy ígéretet, hogy nem hagyják őket magukra. „Azt mondták, hogy megfelelő ellátást és béreket biztosítanak. De ez az ígéret elfelejtődött. Sőt olyan válaszokat kaptunk a megkeresésekre, amelyek azt sugallják, hogy nem is akarnak velünk foglalkozni. Kitérnek az érdemi tárgyalások elől, megalázó válaszokat küldenek előre gyártott levelek formájában, amelyeken csak a dátum és az aláírás változik.”

Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége elnöke arról beszélt, hogy “mindenki lesz előbb-utóbb rászoruló”. Úgy fogalmazott: aki tudja, hogy nincs egyedül, az nem fél megmutatni az erejét, és ha kell, akkor “a harc keményebb eszközeit is vállalja”. El kell érni, hogy “megszűnjön az a botrányos helyzet, hogy tisztességes, elkötelezett munkáért a létminimumot sem lehet megkeresni” – tette hozzá.

Holecz Gábor, a Munkástanácsok Országos Szövetsége alelnöke beszédében kiemelte: Magyarországon nem működik a társadalmi és szociális párbeszéd, hangoztatta, hogy a követelésekkel egyetért "a béremelésből nem lehet kihagyni a szociális területen dolgozókat".

A demonstrálók a beszédek után petíciót adtak át Balog Zoltán emberi erőforrás miniszternek és Soltész Miklós szociális és családügyért felelős államtitkárnak. A szervezetek petícióját, amelyet 40 197-en írtak alá, Veres Gábor, az EMMI főosztályvezetője vette át. Szűcs Viktória, Bölcsődei Dolgozók Demokratikus elnökének kérdésére Veres Gábor szerint nem lesz sztrájk, mint mondta abban bízik, a minisztériumnak is az az érdeke, hogy valamilyen megállapodás szülessen.

Az EMMI-nél történt petícióátadással egy időben a Nemzetgazdasági Minisztérium József nádor téri épületénél Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter képviseletében Banai Péter Benő, költségvetésért felelős helyettes államtitkár vette át a petíciót.

Az Akadémia utcai beszédek után a demonstrálók menetétől volt hangos a Bajcsy-Zsilinszky, majd a Rákóczi út és környéke, mivel a résztvevők átvonultnak, mintegy 4 km-es utat megtéve, a majd több mint egy órás menetben, a II. János Pál pápa téren keresztül a józsefvárosi Mátyás térre, a SzocExpo rendezvényére. Ahol az Underdog együttes zenéje köszöntötte a tüntetőket.

Fél hat körül újabb beszédek sora következett. Először Ferge Zsuzsa levelével, amelyet a szociológus betegség miatti távolmaradása okán Krémer Balázs, a Szociális Szakmai Szövetség elnöke olvasott fel, s a legfontosabb üzenete az volt, hogy „a szociális munka igazi célja és lényege, ami nem foglalható indikátorokba, ami mérhetetlen és nem számon kérhető, a megkerülhetetlen humánus és erkölcsi tartalom”, ami még így, ebben a helyzetben is életben tartja a szociális ágazatot.

Ezt követően a tüntető tömeg némi zenei kísérettel egybekötve meggyújtotta a mécseseket és gyertyákat, amiket a felhívás szerint mindenki magával hozott.

Majd Szűcs Viktória a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének (BDDSZ) elnöke a Szociális Ágazati Demonstrációs Bizottság nevében bejelentette, mivel "nem volt túl pozitív a visszajelzés" a Nemzetgazdasági Minisztériumnál, a szociális szféra szakszervezetei megkezdik a sztrájkkal kapcsolatos előkészületi munkálatokat. Folytatta: A sztrájkkal kapcsolatos jog munkavállalói alapjog, a szférához tartozó szakszervezetek pedig összefognak céljaik megvalósítása érdekében - emelte ki Szűcs Viktória. Ha 24 vagy 48 órán belül pozitív kormányzati visszajelzést kapnak, akkor leállítják az előkészületeket - jegyezte meg.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma szociális ügyekért felelős államtitkársága a demonstráció kapcsán közleményt adott ki, amely kiemeli: "a területért felelős politikai vezetők tisztában vannak az ágazat nehéz helyzetével, az átalakításoknak remélhetőleg jövőre meglesz a gyümölcse". A szerzők ugyanakkor hozzáteszik: bérfejlesztést azonban nem szabad külföldről felvett hitelből fedezni. Jövőre 30 százalékkal nő a bölcsődék finanszírozása, ami az önkormányzatok számára a béremelést is lehetővé teszi. A nevelőszülők foglalkoztatási jogviszonya az 5750 embert foglalkoztató ágazatban dolgozók életkörülményeit javítja és biztonságosabbá teszi családjaik életét. Erre a jövő évi költségvetésben több mint négymilliárd forintot fordít a kormány, csakúgy mint az ápolási díjra - olvasható a közleményben.

Az államtitkárság közölte: a családi adókedvezmény januári kiterjesztésével mintegy 53 milliárd forinttal nő a családok bevétele, és a rezsicsökkentés, valamint a csaknem 40 éves mélypontján lévő infláció tovább segítik, hogy növekedjen a fizetések vásárlóértéke. A baloldali kormányzás után az eladósodott önkormányzatok jelentős része képtelen volt finanszírozni intézményeit, így a bezárásuktól kellett tartani. Az elmúlt években sikerült stabilizálni a szociális ellátórendszert, biztosítani a hosszú távú finanszírozást, és megkezdődtek a fejlesztések is - olvasható a kommünikében, amely azt is kiemeli: a kormány négy év alatt 6200 új és csaknem 5000 felújított bölcsődei férőhelyet ad és adott át országszerte 28 milliárd forint ráfordításával, ami ezer új munkahelyet is jelentett. Az Új Széchenyi Terv keretében hétmilliárd forintos pályázati keret állt rendelkezésre a bentlakásos szociális és gyermekvédelmi intézmények korszerűsítésére - olvasható a közleményben.
2011-től évi 95 millió forint többlettámogatást kapnak az autista-lakóotthonok, illetve kétezer speciális ágyat is eljuttattak a bentlakásos intézményeknek - sorolta az eredményeket az államtitkárság.

Ombudsmani ajánlás a bérfejlesztésre

Az alapjogok biztosa, Székely László is felhívta Balog figyelmét arra, hogy a szociális ellátórendszer hatékony működését elősegítve „fontolja meg az egészségügyben megvalósuló bérfejlesztés szociális ágazatra történő kiterjesztését”.

A demonstrációról képek itt.

Videó összefoglaló itt.