Ez egy: 
Nemzetközi

Konföderációnk, a SZEF, aktív nemzetközi tevékenységének köszönhetően, lehetőségünk volt részt venni a Szociális Jogok Európai Pillérével kapcsolatos nemzetközi, háromnapos képzésen Brüsszelben. A kurzus alapvető célja az volt, hogy még jobban megismerjük a szociális pillér alapelveit, valamint vizsgáljuk meg azt, hogy a szakszervezetek miképpen játszhatnak aktív szerepet a megvalósításban.

Az ETUI szervezésében és finanszírozásában megvalósult rendezvény 2018. október 9 - 12. között került megrendezésre több ország (Lettország, Csehország, Szlovákia, Olaszország és Magyarország) szakszervezeteinek résztvevőivel.

Magyarországról két konföderáció képviseltette magát: a Magyar Szakszervezeti Szövetség képviseletében Benke Norbert kollegánk, míg a SZEF képviseletében Szűcs Viktória, a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének elnöke, Csóti Csaba, a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezetének elnöke, Görbe László a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak
és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete
 képviselője, Guba Péter a Külügyminisztériumi Dolgozók Szakszervezetének képviselője, valamint Szatmári Lajos a T-NET Szakszervezet elnöke.

A SZEF büszke arra, hogy a képzésen - mely workshop jellegű volt - trénerként részt vett Nagy Viktória, aki a SZEF Irodavezetője, az Európai Szakszervezeti Szövetség Ifjúsági Bizottságának elnöke és a SZEFIT elnöke. A kivételesen magas színvonalhoz hozzájárult a másik két tréner is Valerica Dumitrescu Romániából és Miroslav Hajnoš Szlovákiából.

Az első feladatok az ismerkedésről szóltak, természetesen ez sem a hagyományos formában, hiszen humán bingót játszottunk. A nyelvi akadályok leküzdését tolmácsok segítették.

Az első napon megismertük a szociális pillér elemeit, melyet az Európai Bizottság honlapján is elérhetünk.(Korábban erről a SZEF konferenciát is szervezett, amelyet ide kattintva lehet elérni.)

Ezek után munkacsoportokban dolgozva elemeztük és néztük meg a szociális jogok megvalósításának helyzetét az adott országban. A csoportmunkában mi magyarok a saját gazdasági és szociális környezetünket vizsgáltuk. Hosszan elemeztük a gazdasági, piaci és szociális helyzetet, melynek végén arra a következtetésre jutottunk, hogy megítélésünk szerint a 20 alappillér megvalósulása hazánkban igencsak elmaradott. A feladat részeként a saját értékítéletünket összevetettük az Európai Bizottság Szociális Nyomon-követési Táblázatában szereplő országeredményekkel. Megállapítottuk, hogy egyfajta párhuzamos valóság jelenik meg sajnos hazánk tényleges szociális helyzete és a kormányunk által felügyelt, jellemzően KSH által publikált információk között. Fontos itt megemlíteni, hogy a tapasztaltak alapján - a 3 napos képzés során - kiderült az is, hogy ezt hasonlóképpen látják Európában/ az EU többi tagországában és az európai uniós intézményeknél is.

Az első nap délutánján találkoztunk Krzysztof Nowaczek-el, aki az Európia Bizottság képviseletében tartott előadást a 2017 novemberében aláírt és kihirdetett szociális pillérről. Megismerhettük a szociális pillér első évének eseményeit. A megvalósítás eszközeként egy közös európai munkaügyi hatóság felállítását tűzték ki célul. A tervek szerint a hatóság, a tagállamok felett átívelő jogokkal lenne felruházva. Természetesen jogilag ez nem lenne kötelező érvényű a tagországokra nézve, de az alapvető célok elérését mindenképpen segítené. Több olyan fontos eleme van a hatóság létrehozásának, amely a közös európai célok elérését segítené. A társadalombiztosítási jogokat transzferálni kell az egyes tagországokba, hogy továbbra is biztosítható legyen a munkaerő szabad áramlása. Ezen túlmenően pedig szükség van arra, hogy a tagországok állampolgárai és a tagországi egyéb hatóságok irányába megfelelő információáramlást biztosítsunk. A hatóságot már 2019. évben létre kívánják hozni. 
Természetesen a fentieket finanszírozási oldalról is meg kell vizsgálni. Tény, hogy az egyes tagországok finanszírozási lehetőségei eltérnek, ezért meg kell teremteni a pénzügyi alapokat. Erre a következő ciklusban sokkal több központi forrást biztosítanak majd, de fontos, hogy a tagországok beruházzanak a saját honpolgáriakba.

A szociális pillér 20 alapelvének megvalósulása függ az adott tagországtól, így a bizottság az éves jelentésében fogalmazza meg azokat az észrevételeit, amelyek megvalósítását elvárja a tagországoktól. Ilyen például, ha sérülnek az európai alapjogok vagy, hogy elérjék azt, hogy az egyes országokban szorosabb együttműködés legyen a civil szervezetek, a szociális partnerek és a kormány között. Az európai munkaügyi hatóság a fentiek megvalósítását is segítené.

Másnap korán reggel folytattuk a munkánkat, ennek keretében ellátogattunk az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsághoz, ahol lehetőségünk volt találkozni a bizottság titkárával. Sarah King 3 éve dolgozik a bizottságban, korábban a Brit GMB szakszervezetének tagjaként dolgozott Londonban. Ez egy angol konföderáció. A konföderációs feladatok Brüsszelbe szólították, majd innen került át a bizottság titkárságára. Azóta Brüsszelben él.

Sarah King bemutatta nekünk az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság működését, kezdte azzal, hogy szemben az Európai Parlamenttel vagy az Európai Bizottsággal, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság neve nem igazán ismert. Ezt Ő maga is szégyennek tartja.

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (továbbiakban EESC) az Európai Parlament és a Bizottság mögött működő szervezet, véleményeket írnak, gazdasági és szociális jelentéseket készítenek. Az európai döntések meghozatala előtt ki kell kérni az EESC véleményét, de természetesen vannak olyan elemek is, ahol a háttéranyagok és jelentések kérésre készülnek el, illetve kötelezően meg kell kérdezni a bizottságot. Ettől függetlenül vannak olyan témakörök, melyekben önállóan is állást foglalnak, véleményt formálnak, jelentéseket írnak, tanulmányokat készítenek.

Az Unió soros elnökségét betöltő ország is generálhat a EESC felé feladatokat. Ipari, szakpolitikai kérdésekben, vagy akár alkalmazott jogpolitikai kérdésekben szólalnak meg. Jelentéseikben az egyes tagországokban lévő jogi, gazdasági környezetet vizsgálják meg és azt, hogy a bevezetni kívánt EU-s szabály milyen hatásokat generál. Jelentést készítettek a Szociális Jogok Európai Pilléreiről is.
Soros elnökségenként, azaz fél évente általában 3 jelentést készítenek.

A működését is megismertük a bizottságnak, így tudjuk, hogy jelenleg 350 fő tagból áll a EESC. Minden országból rendelkeznek képviselőkkel, így Magyarországról pl. a SZEF részéről Koller Erika vesz részt a munkában. A bizottság tagjai szakértők, az Európai Tanács hagyja jóvá tagságukat. A szervezet tagjai, jövedelmet, fizetést nem kapnak, azt a küldő szervezet állja. Természetesen költségtérítés van. Amennyiben szükséges a jelentés elkészítéséhez egyedi szakértőket alkalmaznak.

A bizottság működése három pillérre épül, a munkavállalók csoportja, a munkáltatók csoportja és az európai diverzitás csoportja. Ezen csoportokat választott elnökök vezetik, pozícióikat 2,5 évig töltik be. A munkavégzés szervezett, így azonos témaköröket tekintve munkacsoportokat hoztak létre. Ez 6 szekcióból áll, melyek a működés alapjait adják és értelemszerűen egy-egy gazdasági, szociális, vagy szakpolitikai ágazatot fednek le.

  • ECO - Gazdasági és monetáris unió, valamint gazdasági és társadalmi kohézió
    INT - Egységes piac, termelés és fogyasztás
    TEN - Közlekedés, energia, infrastruktúra és információs társadalom
    REX - Külkapcsolati
    NAT - A mezőgazdaság, a vidékfejlesztés és a környezetvédelem területe
    SOC - Foglalkoztatás, szociális ügyek és polgárság

A belső döntéshozatal minden esetben konszenzusos egy-egy témakörben, de demokratikus alapokon működik, így vannak komoly viták. Olyan esetekben, amikor egy elkészült dokumentumról nem sikerül közös álláspontot kialakítaniuk, akkor a 350 tag megkérdezésével, szavazással döntenek. Ők adják meg a jelentés végleges formáját. Vannak olyan témák, melyekről nem tudnak egységesen állást foglalni, így ritkán előfordul, hogy ellenjelentést is készítenek.

Az EESC elkészítette jelentését a Szociális Jogok Európai Pillérének bevezetéséről és folyamatáról is. Eddig 2 jelentés készült el. 3-3 fős csoportokat állítottak fel és minden tagállammal felvették a kapcsolatot. 
Az első jelentés alapja és témája a szegénység volt. Minden tagállamban a kis csoportok elemezték a megvalósult intézkedéseket, vagy azok hiányát, felvették a kapcsolatot a kormányzattal, a civil szervezetekkel, érdekképviseletekkel és ez alapján írták meg a jelentést.

Ezek után elkészítették a második jelentést is, amelyben megállapították, hogy ambiciózus szociális Európára van szükség. Nem elegendő már az egyes nemzeti kormányoknak és politikusoknak arra törekedniük, hogy munkahelyeket teremtsenek, az már kevés, a cél az, hogy minőségi munkahelyek jöjjenek létre, ezzel lesz biztosítható az európai munkavállalók jövője.

A 3. jelentésen éppen dolgoznak és 2019-ben készül el, amely a pillér finanszírozási kérdéseit fogja vizsgálni. Elvárás lesz az új 7 évre szóló EU-s költségvetésben, hogy a pillérek megvalósításához több forrást biztosítsanak majd.

Rendkívül jó volt látni azt, ahogy az EESC dolgozik és valóban cselekszik egy jobb európai élet reményében. Ismerve a működésüket, talán úgy lehetne a legjobban összefoglalni azt amit tesznek, hogy valódi hidakat kovácsolnak az eltérő prioritású irányzatú és célú szervezetek között. Közvetítenek pl. a szakszervezetek és az állam között, vagy akár az állam és az európai szervezetek között, állást foglalnak olyan kényes témákban, mint a migráció. Egy valódi igazi konzultatív szakpolitikai tanácsadó szervezet.

A nap további részében Marco Cilento tartott előadást, aki inkább gyakorlati oldalról mutatta be a pillérek működését és hátterét. Marco Cilento a téma szakértője, az ETUC szakpolitikai tanácsadója, a pillérek megvalósításáért felelős szakember az ETUC-ban.

Elmondta, hogy szükség volt a pillérek létrehozására, amely minden tagállam számára biztosít politikai és szociális alapokat. Szükségessé vált a populációs problémák megoldása. Ez volt a pillérek egyik mozgatórugója. Sajnos az irányelvek nem teszik kötelezővé az implementációt az egyes tagországokban és ez további problémákat okoz.

Ez a pillér egy politikai kezdeményezés, ami az EU állampolgárokat kötelezi arra, hogy lépéseket tegyenek. Az EU-n belül azonban jelentős eltérések vannak, így megvalósítása falakba ütközik.

Egy példát is említett az átlagbérekkel kapcsolatban: amíg Franciaországban az átlagbér ötször annyi, mint mondjuk Magyarországon, addig nehéz egységes intézkedéseket hozni. Jelentős eltérések vannak a jövedelmi viszonyok és munkakörülmények között, emiatt találkozhat mindenki a mai napjainkat is jelentősen átható munkaerő-vándorlással. Jelenleg ez kelet-nyugati irányban zajlik. Ennek a folyamatnak vesztesei is vannak természetesen. Ezek keleten a munkaerő-hiány és a szétszakított családok, míg nyugaton a feketegazdaság és a kiszolgáltatottság, valamint az olcsó keleti munkaerő megjelenésével a helyi szakemberek ellehetetlenülésével párosulnak.

A pillért úgy határozták meg, hogy tradicionális módon védelmet biztosítson az európai lakosok számára. Minden, ami a munkaerőpiachoz kapcsolódik, a szociális dömping lehetőségét kizárja. Egy új valódi szociális alapú Európa elérést vizionálják a pillérek. Ez fog védelmet biztosítani. A 20 alapelv célja, hogy megmutassa, hogyan néz ki a szociális alapú Európa a jövőben. Az elemek együtt értelmezhetőek és érvényesek, nem lehet kiemelni egyiket sem és nem lehet őket elkülöníteni sem. 
Marco Cilento - mivel tudta, hogy magyarok is vannak többen - példaként a szociális párbeszédet (érdekegyeztetést) emelte ki, mely több tagállamban működik, de tudja, hogy nálunk nem. Céljuk az, hogy minden tagállamban működjön olyan szinten, amely képes koherenciát biztosítani az adott ország, azaz az európai polgárok számára. Elmondta, hogy ezek a hosszú távú célok, mert tudja, hogy jelenleg az államok beleszólnak ezekbe, hiszen gazdasági adottságaik mások és egyéni nemzeti szabályozásokat alkotnak, így jelenleg nem megvalósítható pl. most még nem elérhető egy egységes minden tagállamban azonos minimálbér bevezetése.

Marco Cilento beszélt arról is, hogy erőteljes kötelezettségvállalást fogalmaztak meg a tisztességes munkafelételek biztosítása érdekében. Ehhez megfelelő hozzáférés kell az információhoz, a munkavállalók tájékoztatása fontos szerepet játszik. Megemlítette a munka és a magánélet kapcsolatát, mint témakört, amellyel kiemelten foglalkoznak. Láthatóan szociális, kulturális különbségek vannak az országokban, ehhez kapcsolódóan feladatuknak érzik a szegényebb munkavállalók versenykésességének biztosítását is.

Két irányelv született már, mely jelentős eredménynek számít. Az Európai Szemeszter, amely koordinációs eszközként működik és kompetenciáik alapján kényszeríti az egyes tagállamokat a pillér megvalósítására, hiszen ez egy eszköz, amelyben a költségvetést és finanszírozást tervezik, és ebben jelentős részt fordítanak a következő években a pillérek tagállami szintű megvalósítására. 
Másik elv pedig az, hogy az EU döntésének értelmében a bérek kerülnek a központba, minőségi foglalkoztatásra van szükség Európában. Ennek elérése érdekében pl. küzdelmet folytatnak a határozott idejű munkaszerződések ellen, valamint kiemelt szerepet kap a munkavállalók védelme a jövőben.

Persze elismerte azt is, hogy ehhez befektetések szükségesek, pénz kell hozzá, nem csak központi, hanem tagállami forrásokból is. Pénz nélkül nem lesz eredmény. Egyenként kérnek visszajelzést a tagállamoktól a finanszírozást illetően. Azt is tudják, hogy egy pillanat alatt nem lehet mindent megváltoztatni, ehhez idő kell. Nem minden országban jellemző a jó gazdasági környezet. Van, ahol munkaerőhiány van és van, ahol magas a munkanélküliségi arány, mindenhol nő a szegénységi ráta, de a tagállamoknak nincs lehetősége arra, hogy azt mondják, hogy a nehéz gazdasági helyzet miatt nem tudják megvalósítani a 20 alapelvet.

Azt is megemlítette, hogy ismerik a kelet-európai országok problémáit és tudják, hogy ezen a téren, így Magyarországon is katasztrofális a helyzet. A magyar kormánnyal többször összeültek tárgyalni és tudják, hogy a kormány nem veszi komolyan az EU-t, jót mosolyogtak a közalkalmazottak kapcsán, az oktatáshoz való hozzáférés kapcsán, a munka-magánélet egyensúlya kapcsán is.

Kérdésekre válaszolt, aggodalmát fejezte ki az Európán belüli nacionalizmus terjedésével kapcsolatban, valamint megjegyezte, hogy a jövő évi Európai Parlamenti választások a Szociális Pillér tekintetében ügydöntő lesz. A Szociális Európa jövője ott fog eldőlni.

Aznapi ebédünket a EESC, a saját épületében biztosította. Ebéd előtt meglepetésünkre és szerencsénkre találkozhattunk a bizottság munkavállalói csoportjának vezetőjével is Gabriele Bischoff-al, aki röviden köszöntött minket és jó munkát kívánt.

A nap délutáni részében, valamint másnap a hazautazás előtti délelőttön a munkacsoportok tovább dolgoztak. A feladatunk az volt, hogy egy valódi megvalósítható cselekvési tervet állítsunk össze, amelyet hazahozva, mint szakszervezet meg tudunk valósítani. A cél egy olyan részletes program kidolgozása, mely ismertebbé teszi a szociális pilléreket Magyarországon is, tudatosítja a munkavállalókban, hogy nekik is tenniük kell a saját jövőjük érdekében.

Az akciótervet, melyet közösen dolgoztunk ki, nemzeti és európai szinten is megterveztük, rövid- és hosszú távú megvalósítási terveket készítettünk. Természetesen ezeket próbáltuk a realisztikus, azaz a „magyar valóságba” helyezni és olyan elemekkel megtölteni, amely nem csak papíron mutat szépen. 
Itt említeném meg, hogy a résztvevő két magyar konföderáció képviselői sikeresen tudtak ezen együtt dolgozni. Olyan anyagot sikerült létrehozni és bemutatni, mely elnyerte a jelenlévők és a trénerek tetszését is.

A kidolgozott terv megvalósítását elkezdtük, remélhetőleg találkozhatnak vele Önök is hamarosan.

Üdvözöljük! (bővebb tartalomért regisztráció után lépjen be)


Amennyiben regisztrálni szeretne kattintson a linkre: Regisztráció


Köszöntjük Gedeon és Johanna nevű olvasóinkat!

Szavazás (csak regisztrált felhasználók!)

Egyetért-e a szociális ágazatban dolgozók béremelésének elodázhatatlan szükségességével? (Csak regisztrált tagi felület!)
igen
97%
nem
3%
nem tudom
0%
Összes szavazat: 66

Találj meg minket a Facebook-on

Hirdetés