Milyen lehetőség van az érdekképviseletre ott, ahol a kormány a munkáltató?

Három vezetővel, Nagy Viktóriával, Szűcs Viktóriával és Galló Istvánnéval beszélgetett Pogátsa Zoltán egy stúdióbeszélgetés keretei között a szakszervezetek helyzetéről és lehetőségeiről a közszférában.

Teljes beszélgetés megtekinthető itt:http://ujegyenloseg.hu/szakszervezetek-a-kozszferaban/

• Nagy Viktóriát, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának ifjúsági elnökét nem olyan rég fontos európai tisztségre választották. Fókusza az Európai Ifjúsági Garanciaprogram, amelynek célja, hogy ne legyen olyan európai fiatal, aki nem dolgozik és nem tanul. Ez a program eredményesnek tűnik, csökken az ifjúsági munkanélküliség az EU-ban. Viktóriának fontos feladata és célja, hogy minél több fiatal legyen a szakszervezetek tagja! A fiatal szakszervezetisek képzését a Norvég Alap finanszírozta.
• Szűcs Viktória a Bölcsődei Dolgozók Szakszervezetének elnöke. Sokat láthattuk a médiában, mert a bölcsődei dolgozók sztrájkbizottságot alakítottak. Szinte minden évben volt nagy utcai demonstrációjuk. Egy nemzetközi egyezmény szerint 33%-kal kellene emelni a bölcsődei férőhelyek számát, ehhez képest a kormányzat még emelte is a csoportlétszámot, a fizetésemelések viszont elmaradtak. A bölcsődei dolgozók jövedelmei rendkívül alacsonyak. Az egykulcsos adó bevezetése után még ma is bérkompenzációt kapnak a dolgozók a közszférában, annyira durván csökkent 2011-ben a nettó fizetések az adójóváírások kivezetése miatt azon a nagyon alacsony kereseti szinten, ahol ők vannak! Ma már a kollegák háromnegyede a legalacsonyabb fizetési szinten van, mivel összetorlódtak a fizetések. A közalkalmazotti illetménytábla rendezése nem történt meg, a szakszervezet a pótlékok emelését harcolták ki. A teljes szociális területen munkaerőhiány van. Előfordult már az is, hogy uniós pénzből épült bölcsődést nem tudtak megnyitni munkaerőhiány miatt. Magyarország európai összehasonlításban rendkívül keveset költ oktatásra minden szinten. Nem igaz, hogy ne lenne fedezet magasabb bérekre.
• Galló Istvánné a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. Sajnos sokkal több szakszervezeti konföderáció van Magyarországon, mint kellene. Ez így elaprózódáshoz vezet. Galló Istvánné alelnöke a közszférában aktív szakszervezetek együttműködési fórumának is. A közszférában dolgozók szolgáltatásokat nyújtanak a polgároknak, ezért a polgároknak oda kellene állnia melléjük, mert így az ő adója által befizetett szolgáltatás minősége fog javulni! Ha például nem 12, hanem 10 gyerek van egy bölcsődei csoportban, attól jelentősen jobb lesz az állampolgár gyerekének. A jelenlegi kormány nem igazán szakszervezetbarát, de a „baloldali” kormányok sem voltak azok. Nyugat-európában a szakszervezetek természetes szövetségesei a baloldali pártok, Magyarországon a baloldal szitokszó. Észak- és Nyugat-Európában sok helyen a szakszervezetek fizetik a munkanélküli segélyt, ezért sokkal többen belépnek.
• Az oktatásban azért nehéz érdekérvényesíteni, mert nem tisztázott, hogy ki is tulajdonképpen a munkáltató?
• Az emberek ma a munkahelyeken félnek. Viszont a szakszervezetek története mindig is ilyen volt, az szakszervezetek a XIX. században az illegalitásból indultak. A szakszervezet bizony politizál, ha nem is pártpolitizál!
• Hogyan lehet megértetni a magyar munkavállalóval, hogy az önérdekvédelem fontos, és hogy neki is érdeke, hogy a közszféra jól működjön? A tisztségviselők és a tagok képzése kulcsfontosságú lenne, de jelenleg nem ad erre elég forrást a szakszervezet, ezért szinte nincsenek is képzések. Régen volt képzőközpontja a szakszervezeteknek.
• Óriási szükség lenne szakszervezeti kutatóintézetre, ami régen megvolt. A bértárgyalásokat jelenleg sem munkavállalói, sem munkaadói, sem kormányzati oldalról nem támasztják alá komplex szakpolitikai anyagok.
• A munkavállalók akkor lépnek be a szakszervezetbe, ha a szakszervezet aktív és elér valamit.
• Sok munkahelyen még azért is küzdeni kell, hogy a munkahelyeken akár egy faliújsággal is megjelenhessen a szakszervezet. Sokszor a szakszervezeti tisztségviselőket is elbocsájtják kitalált indokokkal, pedig ez jogellenes.
• Sokszor azért nem aktívak a munkavállalók, mert a szakszervezetek által elért eredmények azokra is érvényesek, akik nem szakszervezeti tagok.
• Az utóbbi időben sok sikeres szakszervezeti akció volt. Példa erre a pedagógusok esernyős és kockás inges demonstrációi. A CEU tüntetések pedig világossá tették, hogy ma már a tanítás szabadságát is korlátozza az állam.
• Jelenleg nagyon kevés pénzből gazdálkodik a szakszervezeti mozgalom. Ezért kevés dolgot tud tenni. Ha nem 9% lenne tag, hanem 60%, mint Nyugat-Európában, és sokkal magasabb bérek után fizetnének tagdíjat, akkor sokkal erősebb lenne a szakszervezet is.