Jelenlegi hely
Régi vágya teljesült a bölcsődei dolgozóknak a 15/1998. NM rendelet módosításával, mely kimondja, hogy a bölcsődében április 21-e, vagy ha az heti pihenőnapra vagy munkaszüneti napra esik, az azt követő legközelebbi munkanap, minden évben nevelés-gondozás nélküli munkanap.
Az alábbiakban sorra vesszük, hogy mi minden változik még a rendeletmódosítás következtében:
Sajátos nevelésű gyermekek bölcsődei ellátásának szabályai pontosításra kerültek - sajnos nem a 2012. dec. 31-i állapot került visszaállításra - koherensen a Köznevelési törvény és a Pedagógiai Szakszolgálatokról szóló rendeletben foglaltakkal:
35. § (3) bek. A bölcsőde vállalhatja a hat éven aluli sajátos nevelési igényű gyermek nevelését, gondozását, amennyiben az ellátáshoz szükséges tárgyi feltételekkel rendelkezik.
36. § (1) bek. Bölcsődébe a gyermek húszhetes korától harmadik életévének, sajátos nevelési igényű gyermek az ötödik életévének betöltéséig, illetve annak az évnek a december 31-éig vehető fel, amelyben a gyermek a harmadik életévét, a sajátos nevelési igényű gyermek az ötödik életévét betölti
(4) bek. Amennyiben a bölcsőde sajátos nevelési igényű gyermek napközbeni ellátását biztosítja, együttműködik a gyermek korai fejlesztését és gondozását, vagy a fejlesztő nevelését ellátó területileg illetékes pedagógiai szakszolgálati intézménnyel.
40. § (4) bek. A sajátos nevelési igényű gyermeket is ellátó bölcsődei csoportban legfeljebb 10, a kizárólag sajátos nevelési igényű gyermeket ellátó bölcsődei csoportban legfeljebb 6 gyermek nevelhető, gondozható.
41. § (1) bek. A sajátos nevelési igényű gyermek bölcsődébe abban az esetben vehető fel, ha a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 4. § 25. pontjában foglaltak szerinti sajátos nevelési igényét megállapították.
(2) bek. A sajátos nevelési igényű gyermek bölcsődei nevelésben, gondozásban legfeljebb annak az évnek az augusztus 31. napjáig vehet részt, amely évben a hatodik életévét betölti.
(3) bek. Sajátos nevelési igényű gyermeket bölcsődébe próbaidővel lehet felvenni, melynek legrövidebb időtartama egy hónap.
(4) bek. A próbaidő letelte után a gyermekkel közvetlenül foglalkozó, a bölcsőde orvosából, gyógypedagógusából, kisgyermeknevelőjéből és vezetőjéből álló szakmai csoport véleményének figyelembevételével kell dönteni a gyermek további neveléséről, gondozásáról.
42. § (1) bek. A sajátos nevelési igényű gyermek bölcsődei elhelyezése történhet
a) egészséges gyermekekkel közös csoportban,
b) speciális bölcsődei csoportban.
(2) bek. A speciális csoportban elhelyezett gyermekek állapotától függően kell meghatározni az egy kisgyermeknevelő által ellátható gyermeklétszámot, ez azonban kisgyermeknevelőnként három gyermeknél több nem lehet.
43. § (3) bek. A bölcsőde orvosa a (2) bekezdés szerinti szakvélemény kialakítása előtt más szakember (gyógypedagógus, pszichológus, kisgyermeknevelő stb.) véleményét is kikéri.
A Bölcsődei nevelés-gondozás szabályainak alapprogramja jogszabályba emelésre került az alábbiak szerint:
40. § (5) bek. A bölcsődei nevelés-gondozás a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet (a továbbiakban: Intézet) által kidolgozott Bölcsődei nevelés-gondozás országos alapprogramja és a Bölcsődei nevelés-gondozás szakmai szabályai alapján folyik.
(6) bek. A bölcsődei nevelés-gondozás országos alapprogramjának kidolgozásába be kell vonni a bölcsődei ellátás területén működő társadalmi-érdekképviseleti szervezeteket.
(7) bek. Az (5) bekezdés szerinti dokumentumok alapján a bölcsőde helyi szakmai programot készít. A sajátos nevelési igényű gyermekek nevelését-gondozását biztosító bölcsőde helyi szakmai programja kidolgozásánál figyelembe veszi a sajátos nevelési igényű gyermekek nevelésére, gondozására vonatkozó szakmai iránymutatásokat.
Bölcsődei nyári zárásokra vonatkozó szabályozás:
40/A. § A fenntartó minden év március 1-jéig tájékoztatja a szülőket a bölcsőde nyári nyitvatartási rendjéről.
Böcsődei szolgáltatásra vonatkozó szabályok módosulása:
44. § (1) Ha a bölcsőde alapfeladatát nem veszélyezteti, a bölcsőde térítési díj ellenében külön szolgáltatásként
44. § (2) bek. A játszócsoportban szakképzett kisgyermeknevelő segítségével gyermekfelügyelet vagy a gyermek és a szülő (gondozó) együttes játéklehetősége biztosítható.
(3) bek. Az időszakos gyermekfelügyelet a gyermek számára a szülő (gondozó) által igényelt alkalommal és időtartamban, az e célra kialakított csoportban vagy a normál bölcsődei csoport üres férőhelyein nyújtható szolgáltatás.
Ellenőrzéssel kapcsolatos pontosító rendelkezések, illetve a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóságra vonatkozó szabályok:
45. § bek. (1) A bölcsődék egészségügyi tevékenysége feletti szakfelügyeletet a fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szervének tisztifőorvosa (a továbbiakban: tisztifőorvos) gyakorolja. A tisztifőorvos feladata ellátása érdekében közreműködésre felkérheti a Főigazgatóságot vagy az Országos Gyermekvédelmi Szakértői Névjegyzékben szereplő szakértőt.
(2) A Főigazgatóság szakvéleményt ad a működési engedélyt kiadó, az ellenőrzést végző, illetve a felügyeletet gyakorló szervnek, valamint a fenntartónak, hogy a bölcsőde tárgyi és személyi feltételei, szakmai programja és működése megfelel-e a jogszabályokban előírt szakmai követelményeknek.
(3) A Főigazgatóság együttműködik az egységes óvoda-bölcsődével. Az egységes óvoda-bölcsőde fenntartójának felkérésére a Főigazgatóság
a) szakmai véleményt ad arról, hogy az egységes óvoda-bölcsőde rendelkezik-e a 3 évesnél fiatalabb gyermekek neveléséhez, gondozásához szükséges feltételekkel,
b) véleményezi az egységes óvoda-bölcsőde nevelési programját, minőségirányítási programját, házirendjét, valamint szervezeti és működési szabályzatát a 3 évesnél fiatalabb gyermekek nevelésével, gondozásával összefüggésben,
c) részt vesz az egységes óvoda-bölcsőde ellenőrzésében, amelynek során a 3 évesnél fiatalabb gyermekek nevelésével, gondozásával összefüggő szakmai kérdéseket ellenőrzi
Bölcsődék Napjára vonatkozó új szabályok!
45/A. § (1) A bölcsődében április 21-e, vagy ha az heti pihenőnapra vagy munkaszüneti napra esik, az azt követő legközelebbi munkanap, minden évben nevelés-gondozás nélküli munkanap.
(2) Az (1) bekezdés szerinti nevelés-gondozás nélküli munkanap célja a bölcsődében dolgozók szakmai fejlesztése.
(3) A nevelés-gondozás nélküli munkanapon a bölcsődei ellátás keretében - erre irányuló szülői kérés esetén - a gyermek felügyeletét és étkeztetést kell biztosítani.
(4) A szülőket március 1-jéig tájékoztatni kell a nevelés-gondozás nélküli munkanapról és a nevelés-gondozás nélküli munkanapon a gyermek felügyelete és az étkeztetés biztosítása iránti igény bejelentésének lehetőségéről.
Változások és további pontosítások a bölcsődei létszám minimumokban és a vezetői munkakörök képesítési előírásaiban:
1. számú melléklet a 15/1998. (IV. 30.) NM rendelethez A gyermekjóléti és gyermekvédelmi személyes gondoskodás formáinak szakmai létszám irányszámai és létszámminimum normái
2. Bölcsődei ellátás |
kisgyermeknevelő |
2 fő |
|
sajátos nevelési igényű gyermekeket is ellátó bölcsődében |
gyógypedagógus, gyógytornász, konduktor, gyógypedagógiai asszisztens (létszámuk fenntartói döntés alapján kerül megállapításra) |
egyesített bölcsődei intézményben, bölcsődei igazgatóságon, illetve többcélú intézmény esetében, ha korábban a bölcsődei ellátás szervezetileg egyesített bölcsődei intézményként vagy bölcsődei igazgatóságként működött |
szaktanácsadó |
1 fő |
2. számú melléklet a 15/1998. (IV. 30.) NM rendelethez I. Rész
Képesítési előírások a gyermekjóléti és gyermekvédelmi személyes gondoskodás egyes formáiban vezetői beosztásban dolgozók részére
2.468 Bölcsőde A) Bölcsődei igazgatóság/egyesített bölcsődék |
magasabb vezető |
csecsemő- és kisgyermeknevelő (BA), orvos, pszichológus, pedagógus, intézetvezető, szakoktató, védőnő, felsőfokú szociális alapvégzettség |
B) Önálló bölcsőde | magasabb vezető |
1. csecsemő- és kisgyermeknevelő (BA), vagy |
2. a) bölcsődei szakgondozó (OKJ), |
b) csecsemő- és kisgyermekgondozó (OKJ), |
c) csecsemő- és kisgyermeknevelő-gondozó (OKJ), |
d) csecsemő- és gyermeknevelő-gondozó (OKJ), |
e) kisgyermekgondozó, -nevelői (OKJ) |
f) csecsemő- és gyermekgondozói (OKJ) végzettséggel rendelkező: intézetvezető, szakoktató, védőnő, felsőfokú szociális alapvégzettség, pedagógus |
C) Bölcsőde | vezető |
1. csecsemő- és kisgyermeknevelő (BA), vagy |
2. a) bölcsődei szakgondozó (OKJ), |
b) csecsemő- és kisgyermekgondozó (OKJ), |
c) csecsemő- és kisgyermeknevelő-gondozó (OKJ), |
d) csecsemő- és gyermeknevelő-gondozó (OKJ), |
e) kisgyermekgondozó, -nevelői (OKJ), vagy |
3. a 2. a)-e) pontban nevesített végzettség valamelyikével rendelkező: intézetvezető, szakoktató, védőnő, felsőfokú szociális alapvégzettség, pedagógus, vagy 4. a csecsemő- és gyermekgondozói végzettséggel rendelkező: intézetvezető, szakoktató, védőnő, felsőfokú szociális alapvégzettség, pedagógus |
A fenti 15/1998. NM rendeletmódosítás hatályba lépett 2013. 07.11-én, kihirdetésre került az emberi erőforrások miniszterének 49/2013. (VII. 10.) EMMI rendelete egyes gyermekvédelmi tárgyú miniszteri rendeleteknek a gyermekjóléti alapellátásokkal, a gyermekvédelmi szakellátásokkal és a javítóintézeti neveléssel összefüggő módosításáról, mely elérhető itt, illetve a M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2013. évi 118. számának 64008 oldalától.