Fülöp Attila helyettes államtitkár úr megbízásából, 2013. szeptember 11. (szerda) 11.00 órára meghívást kapott a BDDSZ, FESZ, MKKSZ, SZTDSZ, az   Emberi        Erőforrások Minisztériuma Szociális és Családügyért Felelős Államtitkársága részéről tartandó szakmai, ágazati egyeztetés folytatására.

   Az előző egyeztetés alkalmával felvázolt témakörök kerültek megbeszélésre azzal, hogy legsürgetőbb a bérek rendezésének kérdése.

1.     Ágazati egyeztetés intézményesített kereteinek kialakítása

Egyezség született, a tárgyalások intézményesített működési keretének megalkotására, a SZÁÉT ügyrendjét alapul véve, aktualizálva.

A szakszervezetek kérték, hogy az egyeztetésekről készüljön emlékeztető, és szélesítsék a kört úgy további ágazati szervezetek, mint a munkaadói oldal meghívásával.

Az államtitkárság a szakmai kérdések tárgyalásánál nem zárkózik el a kibővítéstől, de a bérek tárgyalását tekintve eredményesebbnek ítéli a jelenlegi kisebb létszámot.

A BDDSZ, FESZ, SZTDSZ mint SZÁDEMBIZ-ben résztvevő szervezet jelezte, hogy kapjon helyet az egyeztetésen, a bizottságban résztvevő többi szervezet is. Az MKKSZ támogatta, hogy önálló, egyenrangú félként jelenjenek meg ezek a szervezetek.

2.     A szociális ágazat bérrendezése, egy ágazati életpályamodell kidolgozása

A szociális ágazatra jelenleg érvényes 5 éve befagyasztott közalkalmazotti bértábla ma már nem alkalmas a képzettséghez és szakmai tapasztalathoz igazított differenciált bérezéshez, mivel az nem követte a minimálbér és a szakmunkás béremelés mértékét, melynek következtében az egyes bértételek 65 fizetési ponton csúsztak össze a minimál jövedelmekkel. Emellett az EMMI illetékességi körébe tartozóan külön ágazati bértáblák kerültek elfogadásra (egészségügyi, pedagógus). A közelmúltban elfogadott bérrendezéssel érintett egészségügyi és köznevelési ágazatok komoly elszívó hatást gyakorolnak a szociális ágazatra.

Megegyezés született abban, hogy elsődlegesen a bérek „tűzoltásos” rendezésével foglalkozunk, az életpályamodell egy hosszabb egyeztetési folyamatot igényel.

AZ EMMI államtitkársága egyetértett azzal a szakszervezeti igénnyel, hogy az egész szociális ágazatot érintő (jogállástól független) bérkorrekcióra van szükség.

A béremelés mértékét tekintve - megelőzve a tömeges elvándorlást - a szakszervezeti oldal álláspontja, hogy az egészségügyi bértáblát kell kiterjeszteni a szociális ágazatra is, 2014. január 1. hatállyal. Az ágazat mintegy 92 ezer dolgozóját tekintve ez közel bruttó (már adót és járulékokat is tartalmazó) 30 milliárdos többletkiadást jelentene a költségvetés számára. 

Az államtitkárság, a kéréstől nem zárkózott el, közölték egyeztetéseket folytatnak a Nemzetgazdasági Minisztériummal és a Kormányzattal ezen a téren. Így a szükséges forrás meglétéről a költségvetési törvény benyújtása körül (azaz 2-3 hét) múlva tudnak választ adni.

A szakszervezeti oldal kérte, hogy a Szociális Munka Napját nyilvánítsák az ágazat munkaszüneti napjává, mely erkölcsi elismerése lehetne az ágazatban folyó munkának.

3.    2013. évre vonatkozó egyszeri alkalommal nyújtandó keresetpótló juttatás lehetősége

A szakszervezetek az alábbiakkal indokolták az egyszeri ágazati juttatás szükségességét:

Az ágazatot évek óta sújtó reálbércsökkenés, és juttatáselvonás jelképes ellentételezéseként az egyeztetésen résztvevő szakszervezetek szorgalmaznak, egy kizárólag a szociális ágazat dolgozói részére nyújtandó egyszeri juttatást, ERZSÉBET utalvány formájában.

Az MKKSZ részéről felmerült, hogy ezt az egész közszférára nézve kérték már az OKÉT-on résztvevők, de eddig nem került elfogadásra. Az egyeztetésen résztvevő többi szakszervezet – akik egyben SZÁDEMBIZ tagszervezetek (BDDSZ, FESZ, SZDM, SZTDSZ) – ragaszkodott az álláspontjához, hogy a szociális ágazat külön juttatásban részesüljön, mivel itt a legnagyobb a bérlemaradás. Megítélésünk szerint az OKÉT követelés a jelenlegi ágazati követeléstől/igénytől független.

4.     Ágazati Keret Kollektív Szerződés lehetséges kidolgozása.

A kérdés nem került megbeszélésre, mivel hosszabb előkészítést igényel.

Összességben elmondható, hogy az egyeztetés alkalmával a legfontosabb fejlemény a párbeszéd folytatása. Lényegi előre lépés nem történt, ugyan az államtitkárság az első pillanattól kezdve elismeri a bérrendezés szükségességét, de a valós tárgyalási folyamat csak a kormány döntése és a költségvetési törvény beterjesztése után indulhat.