Jelenlegi hely
Több ezer ember jött el a MASZSZ szervezésében lezajlott demonstrációra.
Mi ellen is tiltakoztak ennyien?
Kósa Lajos és Szathmáry Kristóf képviselők november végén nyújtották be a „rabszolgatörvény” néven elhíresült törvényjavaslatot, melynek elfogadása esetén évente 250-ről 400 órára nőhet a kiróható túlórák száma, ami 2,5 hónapnyi túlmunkát jelentene a munkavállalóknak, 6 napos munkahetekkel számolva. A munkaidőkeretet pedig 12 hónapról 36 hónapra módosítanák, így csak 2,5-3 év múltával kellene kifizetni visszamenőleg a túlóráikat, de a munkáltató, élve az új lehetőséggel, kényszerszabadságolással akár mentesülhet is ennek kifizetése alól.
Ez a javaslat minden magyar dolgozót hátrányosan érint, ezért sok, eltérő ágazatban dolgozó, szakszervezetek, diákok, szimpatizánsok gyülekeztek a Jászai Mari téren szombat reggel. Bár a törvényjavaslatot a meghirdetett demonstráció kezdete előtti estén módosították, miszerint egyéni megállapodással lehet túlmunkáról egyezséget kötni, de ez továbbra sem nyújt megoldást a dolgozók kiszolgáltatottsága és kizsigerelése ellen.
A felszólalók előtt nemzetközi érdekvédő szervezetek támogatásukról, szolidaritásukról írt leveleit olvasták fel, valamint a felszólalások között is láthattunk külföldi szervezetek vezetői által küldött videóüzeneteket, melyben arról biztosították a jelenévőket, hogy nincsenek egyedül a küzdelmükben, minden törekvésükben támogatják őket. Kitartásra, további cselekvésre biztattak.
A felszólalók elfogadhatatlannak tartják, hogy a versenyképesség növekedését a kormányzat a dolgozók terheinek emelésével akarja elérni. Véleményük szerint a kizsákmányolás mellett az alapvető szociális jogok is sérülnek. A dolgozókat, az őket érintő fontos változtatásokkal kapcsolatban, kizárják az egyeztető tárgyalásokból. Tisztes munkáért tisztességtelenül alacsony bért kapnak, a legalacsonyabbat az Európai Unióban. A túlzott terhek miatt a magánélet és munka egyensúlya felbomlik, a családok élete kiszámíthatatlanná válik.
Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke „förtelmes”-nek nevezete a törvénytervezetet, amely ellen minden módon tiltakozni kell. Bejelentette, hogy hétfőtől útlezárásokat, egyéb tiltakozó akciókat tartanak, és mindenkit csatlakozásra kérnek. Valamint hozzátette, hogy 2019. január 1-jétől kétszámjegyű béremelést és a cafeteria megszüntetett elemeinek visszaadást is követelik.
Dr. Szilágyi József, a LIGA társelnöke és az EVDSZ elnöke kiemelte, hogy a kormány rendelkezései a dolgozók biztonságos munkavégzéshez való jogát tiporják meg, veszélyeztetve ezzel a dolgozók életét, egészségét. Élhető életet és tisztességes bért kér mindenkinek, ehhez pedig a párbeszédet tarja megoldásnak.
Eörsi Nóra a Hallgatói Szakszervezetek nevében tolmácsolta a diákok véleményét, miszerint a felsőoktatás kérdése ugyan most jobban foglalkoztatja őket, de kiállnak a törvénymódosítás elleni tiltakozás mellett. Megjegyezte azt is, hogy a kölcsönös együttműködés a szakszervezetek és a diákok között szükséges és jó irány.
A Külügyminisztériumi Dolgozók Szakszervezetének elnöke, Mezei Tibor beszédében szintén kiemelte a munkahelyi biztonság csökkenését, amely már a közszférában is érzékelhető, és a „A rabszolgatörvénynek pusztulnia kell!” felszólítással zárta beszédét.
A Magyar Szakszervezeti Szövetség alelnöke, a Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének (VDSZ) elnöke, Székely Tamás szólalt fel utoljára. Kiemelte a magyar dolgozók meghatározó szerepét a termelésben. Mélyen elítélte a hatalom arroganciáját, ahogy a dolgozókkal bánik: kiszolgáltatottságba, méltatlan helyzetbe sodorja őket és a magyar családokat a Családok Évében. Mindenkit ellenállásra, cselekvésre szólított fel.
Néhány médiamegjelenés: