Ez egy: 
Jogszabály
Új, szakágazatunkat (bölcsőde) érintő fontosabb jogszabályok és jogszabályváltozások 
2019. január 1-jétől
BÉRÜGYEK
 
I. A minimálbér és a garantált bérminimum 2019. évi összege
A rendelet hatálya kiterjed 2019. január 1-től minden munkáltatóra és munkavállalóra, 
ideértve a költségvetési szervet és az azzal közalkalmazotti jogviszonyban állókat is. Ahol a rendelet alapbért említ, azon közalkalmazotti jogviszonyban állók esetében illetményt kell érteni.
 
A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb összege (minimálbér) a teljes munkaidő teljesítése esetén 2019. január 1-jétől:
- havibér alkalmazása esetén 149 000 forint, (nettó: 99.085 Ft)
- hetibér alkalmazása esetén 34 260 forint,
- napibér alkalmazása esetén 6 860 forint,
- órabér alkalmazása esetén 857 forint.
 
A legalább középfokú iskolai végzettséget, vagy középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló részére alapbérként megállapított garantált bérminimum a teljes munkaidő teljesítése esetén 2019. január 1-jétől
- havibér alkalmazása esetén 195 000 forint, (nettó: 129.675 Ft)
- hetibér alkalmazása esetén 44 830 forint,
- napibér alkalmazása esetén 8 970 forint,
- órabér alkalmazása esetén 1 121 forint.
 
Minimálbér esetén a bruttó összeg 14.500 Ft-tal, a nettó 9.642 Ft-tal (7,9 %), a garantált bérminimum esetében 11.000 Ft-tal, a nettó 7.315 Ft-tal (8,03 %) emelkedik 2018-hoz képest.
 

II. Közalkalmazotti illetménytábla 2018.
 
A közalkalmazotti illetménytábla első fizetési fokozatai, illetve a szorzószámok végeredményeként kapott garantált illetmények havi összege forintban 2019. évre továbbra sem változnak. (A közalkalmazotti illetménytábla alapilletményei 11 éve!, 2008-óta változatlanok!)
 
A közalkalmazotti illetménytáblát a Magyarország 2019. évi központi költségvetéséről szóló 2018. évi L. törvény 6. sz. melléklete tartalmazza.
 
A 170 fizetési fokozatból álló közalkalmazotti illetménytáblából 129 fokozatot fed le a minimálbér és a garantált bérminimum 2019-ban. Ez az illetménytábla 75,8 %-a! A szociális terület dolgozóinak több mint 90 %-át érinti a minimálbéremelés! (Ez azt jelenti, hogy az alapilletmény összege ’A’ fizetési osztálynál teljes egészében minimálbér; ’B -E’ fokozatig teljes egészében garantált bérminimum, továbbá a diplomások esetében ’F’-nél 38 év, ’G’-nél 36 év, ’H’-nál 27 év, ’I’-nél 17 év ’J’-nél 17 év szolgálati időig megegyezik a garantált bérminimummal.)
 
A 2019 évi minimálbérre és garantált bérminimumra felhozott közalkalmazotti illetménytáblát a 1. sz. mellékletben adjuk közre.
 

II/A). Szociális ágazati összevont pótlék:
 
2019. január 1-jétől változatlanul szociális ágazati összevont pótlék illeti meg a Kjt. szerinti alapilletményen felül a szociális területen dolgozókat (fenntartótól függetlenül). – Kivéve: a bölcsődében foglalkoztatott felsőfokú végzettségű bölcsődei kisgyermeknevelő, szaktanácsadó, pszichológus, pedagógus, illetve a középfokú végzettségű bölcsődei kisgyermeknevelők, valamint a gyermekvédelem területén pedagógus munkakörben (12 pedagógus munkakör) foglalkoztatottakat. 
 
A garantált bérminimum emelés miatt szükséges, hogy a jogalkotó 2019. január 1-jétől néhány diplomás besoroláshoz tartozó fizetési fokozat esetében legalább korrekciót hajtson végre, a tábla összecsúszásának kijavítása miatt, a szociális ágazati összevont pótlék összegeiben!
Az új minimálbér és garantált bérminimumra megemelt közalkalmazotti illetménytáblát, illetve a szociális ágazati összevont pótlékot is tartalmazó segédletet (bruttó számítással) a 2. mellékletben (nettó számítással az 3. számú mellékletben) közöljük.
 
A szociális ágazati összevont pótlék kifizetésnek támogatását a Magyarország 2019. évi központi költségvetéséről szóló 2018. évi L. törvény tartalmazza.
Megjelent: Magyar Közlöny 2018. évi 123. számában 2 melléklet III. fejezet 1. pont és a nem állami fenntartók esetében a 8. melléklet ad jogszabályi keretet.
 
 

II/B). Középfokú végzettségű kisgyermeknevelők bölcsődei pótléka:
 
A bölcsődében, mini bölcsődében foglalkoztatott középfokú végzettséggel rendelkező kisgyermeknevelőt 2017. január 1-jétől a fizetési osztálya és a közalkalmazotti jogviszonyban töltött ideje alapján bölcsődei pótlék illeti meg, amelynek mértékét a Kjtvhr. 6. számú melléklete tartalmazza. 2018-ban a bölcsődei pótlék változatlan formában került továbbvitelre.
 
Az intézkedés országosan az összesen kb. 11 0000 bölcsődei foglalkoztatott 7000 szakdolgozója közül kb. 6000 főt érint (54%).
 
A középfokú végzettségű kisgyermeknevelők bérrendezésével összefüggő intézkedésről, korábban itt írtunk részletesen!
 
A bölcsődei pótlék és a szociális ágazati összevont pótlék mértékének meghatározása esetében - közalkalmazotti jogviszonyban töltött időnek a fizetési fokozat megállapításának alapjául szolgáló időt kell tekinteni. A közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő alapján történő besorolásra minden megkezdett évre tekintettel a tárgyév első napján történik.
 
A bölcsődei pótlékot, azonosan az összevont szociális ágazati pótlékhoz - nem kell figyelembe venni az adó- és járulékváltozások ellentételezésére szolgáló, a közalkalmazottat megillető, kormányrendeletben meghatározott kompenzációra való jogosultság és a kompenzáció összegének számítása tekintetében!
 
Az új minimálbér és garantált bérminimumra megemelt közalkalmazotti illetménytáblát, illetve bölcsődei pótlékot is tartalmazó bértábla-segédletet (bruttó/nettó számítással) az 5. számú és a 6. számú mellékletben közöljük.
 
2019. évben a bölcsődei pótlékra a központi költségvetés nem nyújt külön támogatást, mert annak összege beépítésre került feladatalapú finanszírozásba!
 
A Magyarország 2019. évi központi költségvetéséről szóló 2018. évi L. törvény 2. melléklet III/6. Bölcsőde, mini bölcsőde támogatás pontja szerint „A központi költségvetés a Kjt., valamint a Kjtvhr., továbbá egyéb, a kereseteket meghatározó jogszabályok alapján elismert átlagbéralapú támogatást biztosít a bölcsődét, mini bölcsődét fenntartó települési önkormányzatok részére, az általuk foglalkoztatott kisgyermeknevelők és dajkák (a továbbiakban együtt: szakmai dolgozók) béréhez, valamint az ehhez kapcsolódó szociális hozzájárulási adó kifizetéséhez. A bértámogatás szolgál a bölcsődei pótlék és az arra tekintettel fizetendő szociális hozzájárulási adó kifizetésére is”
Azon foglalkoztatottak után, akik részére a foglalkoztató (fenntartó/intézmény) a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek a szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban történő végrehajtásáról szóló 257/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet 15/A. §-a alapján szociális ágazati összevont pótlékot fizet (pl. bölcsődei dajka, élelmezésvezető), a fenntartó szociális ágazati összevont pótlék támogatást igényelhet.
 

III. Pedagógus Életpálya 
 
A pedagógus életpálya 2016. január 1-jétől került kiterjesztésre azon bölcsődei kisgyermeknevelő, szaktanácsadó, gyógypedagógus, pszichológus munkakört betöltőkre, akik a szakképesítésük mellett felsőfokú végzettséggel, tehát diplomával rendelkeznek. 
Az intézkedés országosan az összesen kb. 11 0000 bölcsődei foglalkoztatott 7000 szakdolgozója közül mindösszesen kb. 1000 főt érint (9 %).
2019-ben a pedagógus életpálya vetítési alapának változatlansága miatt, a minimálbér emelkedés elérte a felsőfokú végzetséggel rendelkezők esetében (azaz a diplomás körben) Pedagógus I. gyakornoki besorolási fokozatát.
 
2019. évben változatlanul a pedagógus életpálya kiterjesztésével kapcsolatos kifizetésekre – hasonlóan a bölcsődei pótlékhoz - a központi költségvetés, nem nyújt külön támogatást, mert annak összege beépítésre került az átlagbéralapú támogatásba!
 

IV. Bérkompenzáció 2019.
 
2019-ben továbbra is működteti a kormányzat az egykulcsos adó miatt rosszul járók keresetkompenzációját a közszférában és a közfeladatot Mt. alatt foglalkoztatottak számára. 
A költségvetési szervek és az egyházi jogi személyek foglalkoztatottjainak 2019. évi kompenzációjáról szóló 275/2018. (XII. 21.) Korm. rendelet megjelent a Magyar Közlöny 2018. évi 208. számában
 
A Nemzetgazdasági Minisztérium 2019-évre vonatkozó kitöltési útmutatója a bérkompenzációs nyilatkozat kitöltéséhez, elérhető itt: http://ngmszakmaiteruletek.kormany.hu/kitoltesi-utmutato-kompenzaciohoz 
 
Fontos!
Mindazok, akik br. 243 001 Ft-os illetmény alatti jövedelemmel rendelkeznek (szociális, vagy bölcsődei pótlék nélkül!) és 2011 előtt már (közszolgálati) jogviszonyban voltak 2019. január 15-ig töltsék ki és juttassák el a rendelet 5. sz. melléklete szerinti NYILATKOZATUKAT a munkáltatójukon keresztül az illetmény számfejtő hely (államkincstár) felé!
 
A bölcsődei pótlékot, azonosan az összevont szociális ágazati pótlékkal nem kell figyelembe venni az adó- és járulékváltozások ellentételezésére szolgáló, a közalkalmazottat megillető, kormányrendeletben meghatározott kompenzációra való jogosultság és a kompenzáció összegének számítása tekintetében!
A munkáltató által is kitöltött, leigazolt nyilatkozatból a dolgozó egy példányt kell kapjon, melyet 5 évig meg kell őriznie!
 

FIGYELEM!

A Gyvt. 145.§ (3) bekezdése értelmében 
Gyv.t 145.§ (3) „A központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatásban részesülő egyházi fenntartású vagy nem állami fenntartású gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltató, intézmény, hálózat - a munkakörüket sajátos egyházi szolgálati viszonyban ellátó személyeket kivéve -
a) a munkavállalók számára legalább a Kjt. 55-80. §-ában és a Kjt.-nek a szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban történő végrehajtásáról szóló kormányrendeletben megállapított, a munkaidőre, pihenőidőre, előmeneteli és illetményrendszerre vonatkozó feltételeket,
b) az a) pontban foglaltaktól eltérően a pedagógus-munkakörben foglalkoztatott munkavállalók számára legalább
ba) az Nktv. és a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a Kjt.-nek a köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról szóló kormányrendelet szerint - az e törvény hatálya alá tartozó intézményben pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak tekintetében - alkalmazandó rendelkezésekben meghatározott feltételeket, továbbá
bb) e törvényben, valamint a Kjt.-nek a szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban történő végrehajtásáról szóló kormányrendeletben a pedagógus-munkakörben foglalkoztatott személyek tekintetében meghatározott feltételeket köteles biztosítani.”
 

V. BÖLCSŐDEI DAJKA MUNKAKÖR – NINCS 2018-hoz képest változás, ezért az előző évben leírtakat azalábbiakban csak megismételjük!
 
A szolgáltatói nyilvántartásba 2016. december 31-én bejegyzett bölcsőde fenntartójának 2017. december 31-éig kellett gondoskodnia a bölcsődei dajka munkakör bevezetéséről a korábban technikai, gyermekcsoportok mellett takarítói munkakörben dolgozó személyek a bölcsődei dajka munkakörbe történő átsorolásáról és képesítési követelmények teljesítésétől függetlenül az 1992. évi XXXIII. törvény szerinti A-D fizetési osztályba sorolásáról. [15/1998. (IV.30.) NM rendelet 176.§ 2) és 2a) bek.)].
 
A munkakör új FEOR számot kapott: 5221 Gyermekfelügyelő, dajka
 
A bölcsődei dajka munkakörbe átsorolt személynek legkésőbb 2018. december 31-éig kell megfelelnie a 15/1998. (IV.30.) NM rendelet 2. számú melléklet II. Rész „I. Alapellátások” cím 2.1. és 2.2. pontjában a bölcsődei dajka munkakörhöz megállapított képesítési követelménynek, amely egy, a miniszteri rendeletben előírt FAT-os tanfolyam.
 
Mentesül a munkakör ellátásához az NM rendelet 2. számú mellékletben előírt Bölcsődei dajka (FAT) tanfolyam elvégzésének kötelezettsége alól:
a) az a 2017. december 31-én bölcsődében, mini bölcsődében bölcsődei dajka munkakört betöltő személy, aki 2018. január 1-jétől számított öt éven belül eléri a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, valamint
b) az a 2017. december 31-ét követően bölcsődében, mini bölcsődében újonnan létesített jogviszonyban bölcsődei dajka munkakört betöltő, vagy más munkakörből bölcsődei dajka munkakörbe átsorolt személy, aki a bölcsődei dajka munkakör betöltésének, illetve a bölcsődei dajka munkakörbe történő átsorolásának napjától számított öt éven belül eléri a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt.
c) Nem vonatkozik a munkakör ellátásához az NM rendelet 2. számú mellékletben előírt tanfolyam elvégzésének kötelezettsége a bölcsődében, mini bölcsődében a bölcsődei dajka munkakört betöltő személyre, a munkahelyi bölcsődében, családi bölcsődében szolgáltatást nyújtó személyre, valamint a családi bölcsőde hálózat koordinátorára, ha a 2. számú melléklet II. Rész I. Alapellátások cím, 2. Bölcsődei ellátás pont, 2.1. Bölcsőde alpontjában foglalt ellátási formánál a kisgyermeknevelő munkakör betöltéséhez szükséges bármely képesítési előírással rendelkezik. [15/1998. (IV.30.) NM rendelet 176.§ 3a) bek.]
 
A bölcsődei dajka minimum létszám irányszámai az NM rendelet 1. számú mellékletében található meg, az alábbiak szerint:
2.1. Bölcsőde
(csoportonként) kisgyermeknevelő 2 fő
bölcsődei dajka (bölcsődei egységenként, egy vagy két csoport esetén) 1 fő
 
2.2. Mini bölcsőde (csoportonként) kisgyermeknevelő
heti 1 órában vezetői feladatokat is ellát bölcsődei dajka 1 fő
bölcsődei dajka 1 fő
 
 
A Bölcsődei dajka munkakör fizetési osztályba való besorolási lehetőségeit a 257/200 (XII.26.) Korm. rendelet határozza meg az alábbiak szerint: 
Fizetési osztályok:
  A B C D
Bölcsőde dajka * * * *
A Kjt. 63. § (1) bekezdése előírja, hogy a közalkalmazott besorolását a munkakör betöltésére előírt legmagasabb iskolai végzettség, illetve szakképzettség alapján kell meghatározni. 
Tekintettel arra, hogy a bölcsődei dajka munkakörre a jogszabály nem határoz meg a miniszteri rendeletben előírt tanfolyamon kívül más képesítési előírást, így az betölthető mindazon végzettséggel, szakképesítéssel, szakképzetséggel, amelyet a Kjt. 61. § (1) bekezdése a munkakörhöz a 2. számú mellékletben meghatározott fizetési osztályba sorolás feltételeként előír [Kjtvhr. 9. § (2) bek.].
 
Egy példa a besorolás elkészítéséhez:
Azon bölcsődei dajka munkakört betöltők esetében, akik az általános iskolai végzettségnél magasabb iskolai végzettséggel rendelkeznek, pl. óvodai dajka (OKJ 32 140 01) szakképesítés (érettségi bizonyítvány nincs).
 
Kiindulási pont: A bölcsődékben a bölcsődei dajka munkakörben foglalkoztatottak alkalmazási feltételeire a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek {továbbiakban: Kjt.} a szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban történő végrehajtásáról szóló 257/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet (Kjtvhr.) szabályai az irányadóak.
A Kjtvhr. 9. § (1) bekezdése tartalmazza, hogy a bölcsődei dajka munkakör, melyik fizetési osztályba sorolható a 2. számú melléklet II. rész 2/c pontja alapján - amely lehet: A, B, C, D, fizetési osztály. A Kjt. 63. § (1) bekezdése előírja, hogy a közalkalmazott besorolását a munkakör betöltésére előírt legmagasabb iskolai végzettség, illetve szakképzettség alapján kell meghatározni.
Tekintettel arra, hogy a bölcsődei dajka munkakörre a jogszabály nem határoz meg a miniszteri rendeletben előírt tanfolyamon kívül más képesítési előírást, mindemellett a Felnőttképzési Akkreditációs Tanúsítványt nyújtó 100 órás bölcsődei dajka tanfolyam nem ad majd a jelenlegi végzettségénél magasabb besorolási lehetőséget, így besorolását figyelemmel a jelenleg meglévő legmagasabb iskolai végzetségére és szakképesítésére, a Kjt. 63. § (1) bekezdésében foglaltak alapján a Kjtvhr. 2. számú melléklet II. rész 2/c pontjában a meghatározottak szerint kell elkészíteni. 
A Kjt. 61.§ (1) bek. (b) pontja alapján „B” fizetési osztályba kell sorolni az alapfokú iskolai végzettséget igénylő szakképesítéshez kötött munkakört.
Annak érdekében, hogy a besorolás elkészítésénél eldönthessük a dolgozó szakképesítésének szintjét (azon belül, hogy minimálbér, vagy garantált bérminimum alkalmazása lenne-e a jogszerű) az Országos Képzési Jegyzékről szóló 25/2016. (II. 25.) Korm. rendelet (továbbiakban: OKJ rendelet) ad további támpontot. Az OKJ rendelet 1. számú mellékletének 2. pontja alatti jelmagyarázat nyújtja az OKJ-s azonosító számok felépítését, azon belül az egyes szakképesítések szintjére vonatkozó magyarázatot. Az első két számjegy jelöli a szakképesítés szintjét. Amely alapján:
a "21"-gyel kezdődő szakképesítések alapszintű szakképesítések, 
a "32"-vel kezdődőké pedig középszintűek.
Így, ha – a fenti példánál maradva - a közalkalmazott OKJ 32-vel kezdődő óvodai dajka szakképesítéssel rendelkezik, esetében az középszintű képesítésnek minősül.
 
A kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról a 275/2018. (XII. 30.) Korm. rendelet rendelkezik. Amely alapján a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított minimálbér a teljes munkaidő teljesítése esetén 2019. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 149.000 forint. Ettől eltérően a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló garantált bérminimuma a teljes munkaidő teljesítése esetén 2019. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 195.000 forint.
 
A bölcsődei dajka munkakörben foglalkoztatott közalkalmazott "A"-"D" fizetési osztályokba sorolható be. Tekintettel arra, hogy a példánk bölcsődei dajka OKJ alapfokú iskolai végzettséget igénylő középszintű szakképesítéssel rendelkezik, amit a Kjt. 61. § (3) bekezdése alapján középfokú szakképesítésnek kell tekinteni, a "B" fizetési osztályba sorolása mellett a garantált bérminimum is megilleti.
A fentiek mellett a dolgozó összevont szociális ágazati pótlékra vonatkozó jogosultsága is megegyezik a fizetési osztályba sorolásával a 257/2000. (XII. 26.) Kormányrendelet 15/A. § alapján. Ez azt jelenti, hogy a szociális ágazati összevont pótlék is a „B” fizetési osztálynak és a hozzá tartozó fokozatnak megfelelően illeti meg.
 
További szabályok:
- A bölcsődében és a mini bölcsődében a bölcsődei dajka munkavégzését a nyitvatartási időn belül nyolcórás munkarendben kell megszervezni. Ha a bölcsődében, mini bölcsődében kettőnél több bölcsődei csoport működik, a bölcsődei dajka munkarendje két műszakos munkarendben is megszervezhető.
- Délutáni munkavégzésért (váltott műszak esetén) 15 % bérpótlék jár, amelyet a Gyvt. 15. § (10) bekezdése határoz meg a következők szerint: „A gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenység keretében munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott személynek, ha a beosztás szerinti napi munkaidejének kezdő időpontja rendszeresen változik, a tizennégy és tizennyolc óra közötti időtartam alatt történő munkavégzés esetén 15% bérpótlék jár, ha a munkáltató napi üzemelési ideje meghaladja a munkavállaló napi teljes munkaidejét és a közalkalmazottak, munkavállalók időszakonként rendszeresen, egy napon belül egymást váltva végzik azonos tevékenységüket."
- A bölcsődében és a mini bölcsődében a kisgyermeknevelőnek és a bölcsődei dajkának a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet 2. számú melléklete szerinti, érvényes Egészségügyi Nyilatkozattal (a továbbiakban: Egészségügyi Nyilatkozat) kell rendelkeznie.
- A bölcsődében és a mini bölcsődében kisgyermeknevelő, bölcsődei dajka, intézményvezető, vezető és szaktanácsadó munkakörben dolgozó személyeknek a munkaruha juttatás keretében legalább az NM rendelet 12. mellékletben foglaltakat kell biztosítani. A további munkakörökben dolgozó személyek részére a bölcsődében és a mini bölcsődében a fenntartó a 3. § (6) bekezdése alapján biztosítja a munkaruhát. [NM rendelet. 44-45.§].
 

MINI BÖLCSŐDE – Bölcsődei dajka
 
- A mini bölcsődében a kisgyermeknevelő és a bölcsődei dajka munkarendje igazodik a gyermekek napirendjéhez. A mini bölcsőde fenntartója úgy szervezi a napi munkát az intézményben, hogy a kisgyermeknevelő és a bölcsődei dajka a gyermekek ellátásáról megfelelően gondoskodni tudjon.
- A mini bölcsődében az ügyelet időtartama alatt legalább egy fő kisgyermeknevelő vagy egy fő bölcsődei dajka biztosítja a gyermekek felügyeletét.
- A mini bölcsőde fenntartója biztosítja, hogy a kisgyermeknevelő vagy a bölcsődei dajka betegsége vagy egyéb váratlan esemény bekövetkezése esetén a helyettesítés megoldott legyen az NM rendelet 2. számú melléklet II. Rész „I. Alapellátások” cím 2.2. pontjában az adott munkakörhöz meghatározott képesítési előírásoknak megfelelő személlyel.
-  A helyettesítő személynek is rendelkeznie kell érvényes Egészségügyi Nyilatkozattal. 
[NM rendelet. 51.§].
 

VI. BÖLCSŐDEI FINANSZÍROZÁSI TÁMOGATÁS - 2019. évi Költségvetési törvény
 
Magyarország 2018 évi központi költségvetéséről szóló 2018. évi L. törvény tartalmazza a bölcsődei ellátásért igénybe vehető támogatás összegét és új lehívásának módját.
Megjelent: Magyar Közlöny 2018. évi 123. számában 6. pont,
 
Bölcsőde, mini bölcsőde támogatása
 
ELŐIRÁNYZAT: 36 568,9 millió forint
A települési önkormányzatokat kötött felhasználású támogatás illeti meg az általuk fenntartott, a Gyvt. és a Kiegészítő szabályok 5.o) pontja szerinti szabályainak megfelelően működtetett bölcsődék, mini bölcsődék kiadásaihoz.
 
a) A finanszírozás szempontjából elismert szakmai dolgozók bértámogatása
FELSŐFOKÚ VÉGZETTSÉGŰ KISGYERMEKNEVELŐK, SZAKTANÁCSADÓK BÉRTÁMOGATÁSA: 4 419 000 forint/számított létszám/év
BÖLCSŐDEI DAJKÁK, KÖZÉPFOKÚ VÉGZETTSÉGŰ KISGYERMEKNEVELŐK, SZAKTANÁCSADÓK BÉRTÁMOGATÁSA: 2 993 000 forint/számított létszám/év
 
A központi költségvetés a Kjt., valamint a Kjtvhr., továbbá egyéb, a kereseteket meghatározó jogszabályok alapján elismert átlagbéralapú támogatást biztosít a bölcsődét, mini bölcsődét fenntartó települési önkormányzatok részére, az általuk foglalkoztatott kisgyermeknevelők és dajkák (a továbbiakban együtt: szakmai dolgozók) béréhez, valamint az ehhez kapcsolódó szociális hozzájárulási adó kifizetéséhez. A bértámogatás szolgál a bölcsődei pótlék és az arra tekintettel fizetendő szociális hozzájárulási adó kifizetésére is.
 
aa) Az ellátottak számának meghatározása
Az ellátottak számának meghatározása:
- tervezéskor a beíratott gyermekek naponként figyelembe vett éves becsült létszáma osztva 230-cal,
- elszámoláskor a beíratott gyermekek naponként figyelembe vett éves tényleges létszáma osztva 230-cal.
 
A beíratott és a támogatás szempontjából figyelembe vett gyermekek létszáma egyetlen alkalommal és összesen sem haladhatja meg a szolgáltatói nyilvántartásban szereplő férőhelyszámot. Az adott hónapban valamennyi nyitvatartási napon figyelembe vehető az a gyermek, aki 10 napnál többet a hónapban nem hiányzott. Nem tekintendő hiányzónak a sajátos nevelési igényű gyermek azon a napon, amikor korai fejlesztésben részesül. Nem vehető figyelembe ugyanakkor az adott hónap egyetlen nyitvatartási napján sem az a gyermek, aki a hónapban 10 napnál többet hiányzott. A fentiek szerint figyelembe vehető sajátos nevelési igényű gyermekeket az ellátottak számában két főként lehet figyelembe venni.
 
ab) A szakmai dolgozók számított létszámának meghatározása
MBsz = ha Le >= 3, akkor 2,5 fő, egyébként 1,5 fő
BBsz = [Le /12 *2, de legalább 2 fő kisgyermeknevelő] +
[Le / 24, de legalább 1 fő bölcsődei dajka] +
[(ha Le > 60, akkor +2 fő kisgyermeknevelő)] +
egyesített bölcsőde, bölcsődei igazgatóság esetén 1 fő szaktanácsadó
 
ahol:
MBsz = mini bölcsődében a szakmai dolgozók számított létszáma,
BBsz = bölcsődében a szakmai dolgozók számított létszáma,
Le = a bölcsődei ellátottak aa) alpont szerinti elismert létszáma.
A támogatás igénylése szempontjából a szakmai dolgozók finanszírozott létszáma a fenti képlet szerinti létszám, de legfeljebb a 2018. évben a ténylegesen foglalkoztatott szakmai dolgozók - teljes munkaidőre átszámított - átlagos száma, egy tizedesre kerekítve, azaz:
Bfk + Bff <= MBsz vagy BBsz
ahol:
Bfk = a finanszírozás szempontjából elismert bölcsődei dajkák és középfokú végzettségű
bölcsődei kisgyermeknevelők, szaktanácsadók száma, egy tizedesre kerekítve,
Bff = a finanszírozás szempontjából elismert felsőfokú végzettségű bölcsődei kisgyermeknevelők, szaktanácsadók száma, egy tizedesre kerekítve,
 
ac) A szakmai dolgozók finanszírozott létszámra jutó bértámogatás meghatározása:
Tf = Bfk * BTk + Bff * BTf
ahol:
Tf = a szakmai dolgozók finanszírozás szempontjából elismert létszámának átlagbéralapú támogatása,
BTk = a bölcsődei dajkák és középfokú végzettségű kisgyermeknevelők, szaktanácsadók bértámogatása
BTf = a felsőfokú végzettségű kisgyermeknevelők, szaktanácsadók bértámogatása.
A támogatás felhasználható a 2018. december havi bérek 2019. januárban történő kifizetésére is.
 
b) Bölcsődei üzemeltetési támogatás
A központi költségvetés támogatást biztosít a települési önkormányzatoknak az általuk biztosított bölcsődei, mini bölcsődei feladattal összefüggésben felmerülő kiadásokhoz a személyi térítési díjból származó elvárt bevételek figyelembevételével. A üzemeltetési támogatás összege nem haladhatja meg a bölcsődei, mini bölcsődei feladatellátás teljes éves kiadásának a gondozási díjakból származó bevétellel és az ac) alpont szerinti bértámogatással csökkentett összegét. Az ezzel kapcsolatos önkormányzati adatszolgáltatást a Kincstár ellenőrzi. A bölcsődei üzemeltetési támogatás megállapításához szükséges adatszolgáltatás rendjét a Kiegészítő szabályok 2.a) pontja, tartalmát az államháztartásért felelős miniszter által kiadott útmutató rögzíti, amelyet az elszámolás során is figyelembe kell venni.
 
A bölcsődei üzemeltetési támogatásának önkormányzatonkénti meghatározásáról és annak összegéről – az önkormányzatok által nyújtott adatszolgáltatás alapján, a települések típusát és az egy lakosra jutó adóerő-képességét is figyelembe véve – a miniszterek 2018. december 21-éig döntenek. A Kiegészítő szabályok 2.b) pontja szerinti májusi és októberi adatszolgáltatás alapján a miniszterek döntésüket módosíthatják.
 
 
Kiegészítő szabályok:
A III.6. pont esetében 
ma) a bölcsődébe, mini bölcsődébe beíratottnak az a gyermek minősül, akit az intézménybe felvettek, beírattak és megjelenik a napi nyilvántartási rendszerben; 
mb) a nevelés nélküli munkanapon, valamint a nyári zárvatartás idején az ügyeletet biztosító intézményben kell jelenteni az áthelyezett, beíratott gyermeket (a továbbiakban: ügyeletes ellátás). Abban a hónapban, amikor a beíratott gyermek ügyeletes ellátást is igénybe vesz, – a III.6. pontban előírt legfeljebb 10 napos hiányzási határérték szempontjából – a beíratása szerinti és az ügyeletes intézmény szerinti hiányzási napokat egybe kell számítani. Az ügyeletet biztosító intézményben a gyermekek létszáma egyetlen napon sem haladhatja meg a szolgáltatói nyilvántartásban szereplő férőhelyszám 120%-át. Az intézmény nyári zárvatartása idején a támogatás azon beíratott gyermek után vehető igénybe, aki az adott hónapban az intézménnyel jogviszonyban állt és a napi nyilvántartási rendszerben megjelent. Amennyiben az intézmény a hónap egyetlen napján sem tart nyitva, abban az esetben támogatás arra a hónapra nem vehető igénybe; 
mc) amennyiben a gyermek első alkalommal (beszoktatás első napja) vagy az igénybevétel utolsó hónapjában nem egész hónapra jelenik meg beíratottként az intézményben és a napi nyilvántartásban, akkor a támogatás – III.6. pontban előírt legfeljebb 10 napos hiányzási határérték figyelmen kívül hagyásával – a ténylegesen igénybe vett napok száma alapján jár, feltéve, hogy ezeken a napokon a gyermek jogviszonyban is állt az intézménnyel; 
md) a napi nyilvántartási rendszerben vezetett adatoknak és a bölcsődében, mini bölcsődében rendszeresített napi jelenlét kimutatásának egyezni kell
 
 j) Családi bölcsőde
 
FAJLAGOS ÖSSZEG: 360 000 forint/fő
A támogatás a Gyvt.-ben meghatározott családi bölcsődei ellátás biztosítására a Gyvt. 44/A. §-a és a Kiegészítő szabályok 5.o) pontja szerinti szakmai szabályok alapján szervezett feladatellátás után jár. A támogatás a települési önkormányzat által fenntartott családi bölcsődébe beíratott és ellátott gyermekek után vehető igénybe.
Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor az ellátottak éves becsült számának figyelembevételével meghatározott gondozási napok száma osztva 240-nel, elszámolásnál a havi jelentőlapok szerinti, naponta ténylegesen ellátásban részesülő gyermekek száma alapján összesített éves gondozási napok száma osztva 240-nel.
Amennyiben a családi bölcsődei ellátásról - a Kiegészítő szabályok 5.d)-e) pontoknak megfelelő - társulás gondoskodik, úgy az ellátottak után a fajlagos összeg 130%-a igényelhető.
A fajlagos támogatás 77,5%-a megilleti a Gyvt. 145. § (2c) bekezdés b) pontja alapján befogadást nyert napközbeni gyermekfelügyeletet fenntartó önkormányzatokat is.
 

VII. A bölcsődei ellátásban részesülő gyermekek ingyenes étkezetése 
 
Ingyenes intézményi gyermekétkeztetés
Gyvt. 21/B. § (1) Az intézményi gyermekétkeztetést ingyenesen kell biztosítani
a) a bölcsődében, mini bölcsődében nyújtott bölcsődei ellátásban vagy óvodai nevelésben részesülő gyermek számára, ha
aa) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül,
ab) tartósan beteg vagy fogyatékos, vagy olyan családban él, amelyben tartósan beteg vagy fogyatékos gyermeket nevelnek,
ac) olyan családban él, amelyben három vagy több gyermeket nevelnek,
ad) olyan családban él, amelyben a szülő nyilatkozata alapján az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg a kötelező legkisebb munkabér személyi jövedelemadóval, munkavállalói, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal csökkentett összegének 130%-át, amely 2019-ben 128.810. Ft.   (2019-ben a bruttó minimálbér 145.000 forint, a nettó 99.085 forint 130% = 128.810 Ft)
 
Magyarország 2019 évi központi költségvetéséről szóló 2018. évi L. törvény tartalmazza a bölcsődei ingyenes étkezéshez lehívható támogatást.
A költségvetési törvény megjelent: Magyar Közlöny 2018. évi 123. számában

5. gyermekétkezés támogatása (2019. évi Költségvetési törvény 2. számú melléklet 5 pont)
Intézményi gyermekétkeztetés támogatása 
ELŐIRÁNYZAT: 78 974 millió forint 
 
A települési önkormányzatokat kötött felhasználású támogatás illeti meg az általuk a bölcsődében, mini bölcsődében, a fogyatékos személyek nappali intézményében elhelyezett gyermekek számára biztosított, továbbá az óvodai, iskolai, kollégiumi és externátusi gyermekétkeztetés (a továbbiakban intézményi gyermekétkeztetés) egyes kiadásaihoz. A támogatás igénylésének feltétele, hogy az önkormányzat saját fenntartásában lévő költségvetési szerv útján, társult feladatellátás esetén a társulás által fenntartott költségvetési szerv útján, vagy gazdasági társaságtól, egyéni vállalkozótól, központi költségvetési szervtől vagy nemzetiségi önkormányzattól vásárolt szolgáltatással biztosítsa az étkeztetést. Társult feladatellátás esetén a társulási megállapodás szerinti székhely önkormányzat igényelhet támogatást.
A támogatás igénylésének további feltétele vásárolt szolgáltatás esetén, hogy
- az étkeztetés térítési díj megállapítása úgy történjen, hogy az étkeztetést biztosító intézmény vagy az önkormányzat bevétele legyen,
- a szolgáltatási díjban a szolgáltatónak ki kell mutatnia az étkeztetés nyersanyagköltségét (ez megállapodás szerint arányosan is történhet).
 
a) Az intézményi gyermekétkeztetés kapcsán az étkeztetési feladatot ellátók után járó bértámogatás
 
DOLGOZÓK ÁTLAGBÉRÉNEK ÉS KÖZTERHEINEK ELISMERT ÖSSZEGE: 1 900 000 forint/számított 
létszám/év
 
A központi költségvetés a Kjt., a köznevelési Kjtvhr., a Kjtvhr., továbbá egyéb, a kereseteket meghatározó jogszabályok alapján elismert átlagbéralapú támogatást biztosít a gyermekétkeztetést biztosító települési önkormányzatok részére, az önkormányzat által foglalkoztatottak béréhez és az ehhez kapcsolódó szociális hozzájárulási adóhoz. A számított dolgozói létszám alapján megállapított bértámogatás megilleti azon önkormányzatokat is, melyek a feladatot vásárolt szolgáltatás útján látják el, ekkor e támogatás a szerződés szerinti szolgáltatási díj ellentételezésére, továbbá a gyermekétkeztetéssel összefüggő valamennyi kiadásra fordítható.
 
aa) Az ellátottak számának meghatározása
A települési önkormányzat az általa étkeztetett, bölcsődében, mini bölcsődében, óvodában, nappali rendszerű köznevelésben, továbbá a kollégiumi ellátásban részesülő gyermekek, tanulók, fogyatékos személyek nappali intézményében elhelyezett gyermekek esetén az ellátottak számának meghatározása a Kiegészítő szabályok 5.l) pontja figyelembevételével történik. Ugyanazon gyermek, tanuló csak egy feladatellátási helyen biztosított étkeztetésnél vehető figyelembe.
 
ab) A számított dolgozói létszám meghatározása
A számított dolgozói létszám - a kollégiumi, externátusi étkeztetettek számán kívüli - az ellátottak számától függően az alábbi ellátotti kategóriák szerint a következő
ha L értéke 1-100 közötti:
Dsz = (L/25+Lk/25)*F
ha L értéke 101-500 közötti:
Dsz = (100/25+(L-100)/60+Lk/25)*F
ha L értéke 501-1 000 közötti:
Dsz = (100/25+(500-100)/60+(L-500)/70+Lk/25)*F
ha L értéke 1 001-1 500 közötti:
Dsz = (100/25+(500-100)/60+(1 000-500)/70+(L-1 000)/75+Lk/25)*F
ha L értéke 1 500 feletti:
Dsz = (100/25+(500-100)/60+(1 000-500)/70+(1 500-1 000)/75+(L-1 500)/80+Lk/25)*F
ahol:
Dsz = adott évre számított dolgozók létszáma, két tizedesre kerekítve,
L = adott évre elismert - kollégiumi, externátusi étkeztetettek kivételével - aa) alpont szerinti összes ellátotti létszám,
Lk = az adott évre elismert kollégiumi, externátusi létszám,
F = a gyermekétkeztetési feladatellátási helyek számától függő tényező, melynek értéke
1 feladatellátási hely esetén: 1,0
2-3 feladatellátási hely esetén: 1,1
4-6 feladatellátási hely esetén: 1,2
6 feladatellátási hely felett: 1,3
 
ac) A dolgozók bértámogatásának meghatározása
a) Tsz = Dsz * ÁBd
ahol:
Tsz = a finanszírozás szempontjából elismert szakmai dolgozók átlagbéralapú támogatása,
ÁBd = a finanszírozás szempontjából elismert dolgozók átlagbérének elismert összege.
A támogatás felhasználható a 2017. december havi bérek 2018. januárban történő kifizetésére is.
 
b) Az intézményi gyermekétkeztetés üzemeltetési támogatása
A központi költségvetés támogatást biztosít a települési önkormányzatoknak az általuk biztosított intézményigyermekétkeztetési feladattal összefüggésben felmerülő nyersanyag- és dologi kiadásokhoz a személyi térítési díjból származó elvárt bevételek figyelembevételével.
A támogatás összege (a továbbiakban: T) - a Kincstár által ellenőrzött helyi önkormányzati adatszolgáltatás alapján - legfeljebb az alábbiak szerint meghatározott mérték lehet:
b) T <= Kgy - Szt
ahol:
Kgy = az intézményigyermekétkeztetés várható éves nyersanyag- és dologi kiadása (vásárolt szolgáltatás esetében a vásárolt szolgáltatás útján ellátottakra számított ac) alpont szerinti támogatással csökkentett éves nyersanyag- és dologi kiadás összege),
Szt = személyi térítési díjakból származó bevétel elvárt éves összege.
Az intézményigyermekétkeztetés üzemeltetési támogatásának összege nem haladhatja meg az önkormányzat által jelzett nettó kiadások bértámogatással csökkentett összegét.
Az intézményi gyermekétkeztetés üzemeltetési támogatásának megállapításához szükséges adatszolgáltatás rendjét a Kiegészítő szabályok 2.a) pontja, tartalmát az államháztartásért felelős miniszter által kiadott útmutató rögzíti, amelyet az elszámolás során is figyelembe kell venni.
c) Az intézményi gyermekétkeztetés üzemeltetési támogatásának önkormányzatonkénti meghatározásáról és annak összegéről - az önkormányzatok által nyújtott adatszolgáltatás alapján, a települések típusát és az egy lakosra jutó adóerő-képességét is figyelembe véve - a miniszterek 2018. december 21-éig döntenek. A Kiegészítő szabályok 2.b) pontja szerinti májusi és októberi adatszolgáltatás alapján a miniszterek döntésüket módosíthatják.

VII/A. Térítési díj

A térítési díj (személyi térítési díj, „ gondozási díj”) meghatározásának feltételei során a bölcsődék és mini bölcsődék estében a Gyvt. 148. § rendelkezései kötelezően alkalmazandók.
A személyi térítési díj mértékét a Gyvt. 150. § állapítja meg.
A jogalkotó a munkahelyi és családi bölcsőde esetében az egy főre jutó jövedelem 50 %-ában, a bölcsőde és mini bölcsőde esetében az ingyenes bölcsődei étkeztetésben nem részesülő ellátottak esetében az egy főre jutó jövedelem 25 %-ában, az ingyenes étkezésben részesülők esetében egy főre jutó jövedelem 20 %-ában maximálta.
 

VIII. A bölcsődei ellátásban részesülő gyermekek ingyenes étkezetésének kiegészítő támogatása (nem állami szociális fenntartók):
 
Kv.tv. 8. sz melléklet V. fejezet:
A Kv.tv. 41. § (1) bekezdésében meghatározott fenntartót kiegészítő támogatás illeti meg az általa étkeztetett, bölcsődei ellátásban részesülő, a Gyvt. 21/B. § (1) bekezdés a) pontja szerint a gyermekétkeztetést ingyenesen igénybe vevő gyermekek után.
A kiegészítő támogatás fajlagos összege 28 400/fő/év.
A kiegészítő támogatás igénylésekor és elszámolásakor a 2. melléklet, Kiegészítő szabályok 5. pont l) alpontjában foglaltakat kell alkalmazni azzal, hogy a bölcsődében, mini bölcsődében 2019. január 1-je és december 31-e között a naponta ténylegesen ellátásban részesülő gyermekek száma alapján összesített gondozási napok számát el kell osztani 230-cal.
 
 

IX. Összefoglaló táblázat a bölcsődei bérezési szabályokról, elérhető jelen bejegyzés 6. számú mellékletében.
 
 ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------

A fenti teljes összeállítás pdf-ben elérhető itt. 

 
Az összeállítást készítette: Szűcs Viktória BDDSZ elnök
Budapest, 2019. január 8.
 

Üdvözöljük! (bővebb tartalomért regisztráció után lépjen be)


Amennyiben regisztrálni szeretne kattintson a linkre: Regisztráció


Köszöntjük Gedeon és Johanna nevű olvasóinkat!

Szavazás (csak regisztrált felhasználók!)

Egyetért-e a szociális ágazatban dolgozók béremelésének elodázhatatlan szükségességével? (Csak regisztrált tagi felület!)
igen
97%
nem
3%
nem tudom
0%
Összes szavazat: 66

Találj meg minket a Facebook-on

Hirdetés