A magyar közszféra dolgozói fizetésemelést várnak a 9 éves bértábla befagyasztása után!

A magyar közszférában dolgozók 2008 óta nem részesültek általános, mindenkire kiterjedő béremelésben. Mivel közalkalmazotti illetménytábla 2008 óta be van fagyasztva, sok közalkalmazotti illetménytétel a minimálbér alatt van.

A magyar kormány "oszd meg és uralkodj" taktikát alkalmaz: befagyasztotta az illetménytáblát, amíg egyes ágazatok egyes munkaköreinél béremelést adott. Ennek eredményeként a hivatalos átlagbéradatok azt mutatják, hogy az utóbbi években közszféra fizetése nőtt. A különféle szakszervezeti fellépések eredményeként néhány ágazat szakdolgozóinál történt eltérő mértékű fizetésemelés 2013-tól. De sok munkavállalói csoport - köztük a műszaki személyzet, az élelmezési terület dolgozói, a takarítók és az adminisztrátorok - nem részesültek fizetésemelésben.

A rossz fizetési feltételek okozta problémára jellemző válasz az elvándorlás, sok közalkalmazott dönt úgy, akár szellemi, akár a fizikai dolgozó, hogy lemond szakmájáról és munkát talál a közszférán kívül, gyakran Magyarországon kívül. A szolgáltatás minősége egyszerűen nem tartható fenn szakképzetlen munkaerővel és bizonytalan munkakörülményekkel. A magyar szakszervezetek számos javaslatot terjesztettek a fizetések emelésére, de a kormány nem volt hajlandó elfogadni egy olyan megoldást, amely magában foglalja az összes közszférában dolgozó egy időben történő béremelését.

Június 23. az Európai Közszolgáltatások Napja és az EPSU a közszolgálati munkavállalók fizetésemelésére szólítja fel a kormányokat egész Európában és határozottan támogatja magyarországi tagszervezeteit a bérnövekedésért folytatott harcukban.

A közszolgálati dolgozók által végzett fontos munkát gyakran érte fizetéscsökkenés, illetve bérbefagyasztás a 2008-as gazdasági válság óta és ebben Magyarország nem kivétel.

Az EPSU főtitkára, Jan Willem Goudriaan szerint "teljesen elfogadhatatlan, hogy a magyar közszféra dolgozóitól megkövetelik a szolgáltatások mennyiségének és minőségének fenntartását, miközben figyelmen kívül hagyja a dolgozók igényeit a foglalkoztatójuk, a kormány ".

A közszolgáltatásoknak jól képzett, kompetens személyzetre van szükségük, de az ilyen munkavállalókat nem fog vonzani a közszféra jó fizetési és foglalkoztatási feltételek nélkül"- folytatta Goudriaan.

Az EPSU úgy véli, hogy a magyar kormánynak el kell ismernie ezt a valóságot, és el kell kezdenie a megfelelő és érdemi tárgyalásokat a közszolgálati szakszervezetekkel.

2017. június 23.

 

Ezt a nyilatkozatot támogatja a BDDSZ, a HVDSZ2000, a KKDSZ, a VKDSZ.

Az EVDSZ szolidaritását fejezte ki.

A közlemény eredeti angol szövege elérhető itt, magyarul itt.

 

A Kúriáig vitte egy szociális ágazatban dolgozó a szociális ágazati pótlék versus munkáltatói döntésen alapuló illetménykiegészítés ügyét.
 
A Kúria megállapította, hogy a közalkalmazott garantált illetménye és a megállapított illetménye nem azonos fogalmak. A garantált illetmény a Kjt. 66. § (1)-(5) bekezdésében, illetve 79/A. §-ában foglaltak alkalmazásával meghatározott besorolási illetmény. A Kjt. 66. §-a amellett, hogy a közalkalmazott fizetési osztályhoz és fokozathoz kapcsolódó, éves költségvetési törvényben meghatározott illetményösszegeket garantált minimumként határozza meg, a munkáltató számára lehetőséget biztosít, hogy a közalkalmazott illetményét az illetménytáblában szereplőnél magasabb összegben állapítsa meg, amennyiben ennek pénzügyi feltételei rendelkezésre állnak. A munkáltatói többlet is az illetmény része, a garantált illetménnyel összeszámít, s a garantált illetmény és a munkáltatói döntésen alapuló illetményrész együtt alkotja a közalkalmazott illetményét.
 
Minden közalkalmazott jogosulttá válik a fizetési osztályához és fokozatához kapcsolódó garantált illetményre – melynek el kell érnie a külön jogszabályban meghatározott mértékű minimálbért, illetve a garantált bérminimumot –, s ezen felül részesülhet a munkáltató döntése alapján további illetményrészben is. Amennyiben a munkáltató ezen illetményelem folyósításáról dönt, úgy a közalkalmazott illetménye két részből: a garantált illetményből és a munkáltatói döntésen alapuló illetményrészből tevődik össze, s a továbbiakban illetményként ennek együttes összegét kell számára megfizetni.
 
A Kjt. 85/A. §-a szerint a közalkalmazott az illetményén felül a jogszabályi rendelkezése alapján egyéb juttatásokban is részesülhet. A garantált illetménye és az illetménypótlékai jogszabályon alapuló – kötelező mértékű – juttatások, amelyek a jogszabály változásakor akkor is változnak a szabályozásnak megfelelően (összegük növekedik), ha arról a munkáltató nem hoz semmilyen írásbeli intézkedést, illetve a változásról nem tájékoztatja a közalkalmazottat. Ezzel szemben a munkáltatói döntésen alapuló illetményrész jellegét – mivel nem jár alanyi jogon a közalkalmazottnak – sem az illetmény, illetve az egyes illetménypótlékok jogszabályon alapuló emelkedésekor, sem a jogosultság megállapításakor nem veszíti el.
 
A közalkalmazott illetménye (garantált illetmény + munkáltatói döntésen alapuló illetményrész) és teljes illetménye (illetmény + illetménypótlékok) nem azonos fogalmak, ezért nincs lehetőség arra, hogy a munkáltató egyoldalúan, a közalkalmazott hozzájárulása nélkül az illetmény összegének csökkentésével a munkáltatói döntésen alapuló illetményrészt felhasználva fizesse meg a közalkalmazottnak a jogszabály alapján őt megillető pótlékot. Arra van lehetősége a munkáltatónak, hogyha a közalkalmazott garantált illetményének összege emelkedik, s azt a többletet a korábban biztosított munkáltatói döntésen alapuló illetményrészből fedezze, intézkedésének azonban ez esetben is korlátot szab az a követelmény, hogy mindez nem járhat a kinevezés szerinti illetmény összegének csökkentésével.
 
Az Mt. 69. §-a szerint törvényben megállapított feltételek mellett a közalkalmazott illetménypótlékra jogosult. Az illetménypótlék a jogszabályi feltételek fennállta esetén önálló jogcímen a kinevezés szerinti illetményen (garantált illetmény + munkáltatói döntésen alapuló illetményrész) felül alanyi jogon jár. Ennek az összegnek nem szolgálhat fedezetéül olyan illetményrész, amely a garantált illetménnyel összeszámít. Tehát a jogszabály alapján kötelezően fizetendő illetménypótlék nem a Kjt. szerinti illetmény, hanem a közalkalmazott teljes illetményének részét képezi, így az illetmény munkáltatói döntésen alapuló eleme nem használható fel az illetménypótlék megfizetésére.
 

Tájékoztatjuk Tagjainkat és Partnereinket, hogy a Közalkalmazottak Országos Munkaügyi Tanácsa (KOMT) 2017. június 6-i ülésén a  "Konzultáció a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény hatálya alá tartozó munkáltatóknál működő szakszervezetek reprezentativitásának 2017. évi megállapításáról" tárgyú napirendi pont keretében az oldalak egy olyan javaslatról állapodtak meg, hogy a reprezentativitás 2017. évi megállapítására ne kerüljön sor, és a 2014. évi megállapítás eredménye maradjon hatályban 2019. december 31-ig.  

A megállapodás aláírt szövege itt olvasható!

A megállapodás felkéri a kormányt a szükséges jogszabálymódosítási intézkedések megtételére.

2014-ben a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete az alábbi ágazatban lett reprezentatív:
(TEÁOR 88) Szociális ellátás bentlakás nélkül ágazat
 (TEÁOR 889) Egyéb szociális ellátás bentlakás nélkül
 (TEÁOR 8891) Gyermekek napközbeni ellátása
 (TEÁOR 889110) Bölcsődei ellátás

A 2014. évi reprezentativitási vizsgálat országos részetes eredményei itt!

Júniusban ismét kedvezményes Praktiker napok,

csak BDDSZ tagoknak!

2017. június 08-09-10-11 (csütörtök - péntek - szombat - vasárnap)

 

A kedvezmény mértéke 10 %!

Ne hagyja ki, éljen a lehetőséggel!

 

A Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete tagjai  10%-os kedvezménnyel vásárolhatnak ezen a hétvégén az ország valamennyi Praktiker Áruházában a tagkártya felmutatása mellett!

Oldalak

Üdvözöljük! (bővebb tartalomért regisztráció után lépjen be)


Amennyiben regisztrálni szeretne kattintson a linkre: Regisztráció


Köszöntjük Emma nevű olvasóinkat!

Szavazás (csak regisztrált felhasználók!)

Egyetért-e a szociális ágazatban dolgozók béremelésének elodázhatatlan szükségességével? (Csak regisztrált tagi felület!)
igen
97%
nem
3%
nem tudom
0%
Összes szavazat: 66

Találj meg minket a Facebook-on

Hirdetés